Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
A GÖRÖG-RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDBEN 73 kézikönyvvé teszi az angol tudományos irodalomnak ezt a maga nemében páratlan alkotását.2 5 A G. Glotz szerkesztésében megjelenő Histoire générale négy kötetben tárgyalja a római történetet. Az első kötet E. Pais, a filológiai-kritiikai irány nagy olasz mesterének a tollából ered, melyet, azóta az újabb kutatások jelentősen túlhaladtak. A második kötet első része, a Gracchusok korától Sulláig terjedő történet Bloch és Carcopino, a második rész, mely Caesarral foglalkozik, Carcopino alkotása. Bloch mellett, aki a régi Róma szociális problémáinak kiváló ismerője, Carcopino a Grachusok és Sulla korának elismert kutatója az oroszlánrészt vállalta a római köztársaság e legmozgalmasabb korszakának a megírásában. Caesar századát megelevenítő szintézise méltán állítható Eduard Meyer hasonló tárgyii nagy műve mellé. Homo (Commodus haláláig) és M. Besnier (a niceai zsinatig) császárkora méltó folytatása Bloch és Carcopino alkotásának.28 A Halphen és Sagnac szerkesztésében megjelenő Peuples et Civilisations sorozatban megjelent két római történeti tárgyú kötet közül Piganiol műve emelkedik ki,27 akinek egy másik összefoglaló munkája főleg gazdag irodalmával jelentős.2 8 Az olasz tudományos történetírás nagy szintézisei részben folytatásai az előző kornak,2 0 részben azonban már nyomait mutatják annak a modernebb kutatási iránynak, mely a régészet, nyelvészet, vallástörténet stb. eredményeinek a felhasználásával bővíti ki a régi forrásanyagot.3 0 Különösen P. Ducati, az etruszkológia és a történet előtti korok régészetének kiváló kutatója produkált elismerésre mél-25 Az angol tudományos kutatás római történei i szintézisei közül említésre. méltók még a Methuens History of the Greek and Roman World kiadványsorozat kötetei, melyek közül Howard H. Scullard alkotása: A history of the Roman World from 753 B. C. to 146 B. C. London, 1035; Marsh: A history of the Roman World from 146 to 30 B. C. London, 1935; H. M. D. Parker: A history of the Roman World from A. D. 138 to 337 London, 1936. Ez utóbbira Î. Alföldi A. állásfoglalását Journal of Roman Studies vol. XXVII. 254—260. V. ö. u. a. Századok 71, 1937, 432, 451, valamint F. Viltinghoff: Gnomon 1938. 193. — С. E. Robinson: A History of Rome from 753 В. C. to A. D. 410. London, 1935. Mason Hammond: The Augustian Principale in theory and practice during the Julio-Claudian period. London, 1933, V. ö. J. P. V. D. Baldson: Journ. ol' R. St. vol. XXIV. 1934, 222. 26 Histoire ancienne, Histoire romaine I. Des origines à l'achèvement de la conquête par E. Pais. Adapté par J. Bayet. II. La république romaine de 133 à 44; I-re section: Des Graeques a Sulla par G. Bloch et J. Carcopno. Paris, 1935. 2e section: César par J. Carcopino. Paris, 1936. III. Le Haut Empire par L. Homo. Paris, 1933. IV. Le Bas Empire (jusqu'en 395 1-re partie), L'empire romain (de l'avenèment des Sévères au Concil de Nicée), par M. Besnier. Paris, 1937. 27 L. Halphen—P. Sagnac: Peuples et civilisations III. A. Piganiol: La conquête romaine 3e ed. 1939. IV. E. Albertini: L'empire romain 3e ed. 1939. 28 A. Piganiol: Histoire de Rome. Clio. Introduction aux études historiques. 3. Paris, 1939. 29 E. Pais: Storia dell'Italia ant:ca e délia Sicilia per l'età anteriore al, dominio romano (2 kötet, Torino, 1933); Storia di Roma all'etá regia sino alle vittorie su Taranto (Torino, 1934); Storia di Roma durante le grandi conquiste incditerranee (Torino, 1931); Storia interna di Roma e governo d'Italia e delle provincie dalle guerre puniclie alla rivoluz one graceana (Torino, 1931). 30 С. Barbagallo: Storia universale. Roma antica 1. Dalle origini alla fine délia repubblica (VIII. sec. a. C.—49. a. С..). II. L'impero (49 a. C.—476 d. C.).
