Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
70 FISCHER ENDRE tót, ha nem is tudta egyetlen képpé forrasztani Itália régebbi történetének problémákkal zsúfolt, de sokszor homályba boruló korát/11 Nagyszabású vállalkozásnak ígérkezik az Istituto di Studi Romani kiadványsorozata, a Storia di Roma, melyből eddig három kötet jelent meg.32 A német tudományos történetírásban a 30-as évek kezdete óta új irányzat megjelenése keltett élénkséget, melynek szellemi iránymutatói K. Reinhardt, Leo Frobenius és W. F. Otto, a frankfurti iskola megalapítója. Ennek az irányzatnak legkiválóbb képviselője a római történet területén Fr. Altheim. Míg W. F. Otto működése főleg a görög vallástörténet körébe esik, addig Altheim már első tanulmányaiban szembehelyezkedett a római vallástörténet Wissowa által képviselt felfogásával, melyet az a Religion und Kultus der Römer 1912 — kötetében rögzített meg és a görög istenek korai itáliai térhódítását megállapítva,33 a római vallás történetének teljesen új alapvetést adott.3 4 Ezek az új eredmények a római-görög szellem egészen Uj felfogása és merőben új módszereik nyomán születtek. A görög és római irodalomból vett párhuzamos helyekre épülő merész kombinációk, melyeket hatalmas és sokoldalú tudással a régészet, nyelvészet és művészet anyagára támaszkodó mesteri interpretációk valószínűsítenek, Altheim kutatási eljárásával szemben erős ellenvéleményt és bírálatot idéztek fel.3 5 A frankfurti iskola kutatói tovább folytatták a római vallástörténet új szellemű revízióját3 6 és Altheim új római története, mely az addig Vorgeechichte-nek tekintett ó-itáliai kultúrát a történet távlatába emelte,3 7 a kritikai irány híveinek, elsősorban J. Vogtnak újabb éles bírálatával találkozott,3 8 és folytatódott a vita mikor Altheim római történetének második kötete is megjelent.30 Az új irány térhódítása és elismerése azóta is tart, Altheim és munka-31 Stora d'Italia I. Р. Ducati: L'Italia antica. Milano, 1936. II. R. Paribeni: L'Ilalia imperiale. Milano, 1937. 32 Storia di Roma del Istituto di Studi Romani vol. II. G. Giannelli: Roma nell'età delle guerre puniche. Bologna, 1938. Vol. XVIII. N. Turchi: La religione di Roma antica. Bo'ogna, 1939. Vol. XXVT. P. Ducati: L'arte in Roma dalle origini al secolo VIII. Bologna, 1938. A Studi Romani kiad egy Rómára vonatkozó teljes bibliográfiát is, melyből edd'g megjelent a Bollettino sistematico della bibliográfia romana Sez. II. vol. 1., melynek munkatársai közt magyarok is (Várady I., Miskolezy Gy., Fischer E.) szerepelnek. 33 Fr. Altheim: Griechische Götter im alten Bom. Giessen, 1930; Terra Mater. Giessen, 1931. 34 Römische Religionsgeschichte I—III. 1931.—33. Angolul is kibővítve: A History of roman religion. London, 1938. 35 V. ö H J. Rose Gnomon 7, 1931, 26. sk„ Marbach. Phil. Wochenschr. 50, 1930. 1574, E. L:nkomies, Gnomon 12, 1936, 415. sk„ G. Giannelli, Rivista di filologia N. S. 10, 1932, 250. sk., O. Kern, H. Z Bd. 149. 1934. 315. sk. 36 Frankfurter Studien zur Belig;on und Kultur der Antike. Hrsg. von W. F. Otto. Az első három kötet bírálatára 1. A. D. Nock: Journal of Roman Studies vol. XXV. 1935, 109—110. 1. 37 Epochen der römischen Geschichte von den Anfängen bis zum Beginn der Weltherrschaft. (Frankf. Stud. III.) Frankfurt, 1934. 38 J. Vogt, Gnomon 11, 1935, 300—308. 1. 39 Epochen der römischen Geschichte. Frankfurt a/M., 1935. (Frankf Stud. 12.) Bd. 2. Weltherrschaft und Krise. V. ö. J. Vogt. Gnomon 12, 1936, 513. sk. Altheim felelete Vogt bírálatára Die Welt als Geschichte 2, 1936. 595. sk. 1.
