Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
A GÖRÖG-RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDBEN 71 iránynak a jelentőségét az ókortudomány története szempontjából meghatározni ma még teljességgel lehetetlen. Förster Aurél minket érdeklő munkássága kívülesik az általunk vizsgált korszak időbeli határán. Tanítványa. Szádeczky Kardoss Samu. aki első értekezésében a görög kolonizáció antik irodalmának az anyagát csoportosította, a régi görög történet felé fordult érdeklődésével.18 Ugyanő egy másik tanulmányában a korinthcsi gyarmatbirodalom szervezeti kérdéseit vizsgálva, revideálta U. Kahrstedt megállapításait és syn:machia állapotát bizonyítja Korinthos és gyarmatvárosai között.1 0 A régibb görög történet forrásaihoz vezet Harmatta János tanulmánya, mely Herodotos Skythikájának a forrásait vizsgálja és új adalékokat szolgáltat Herodotos és Hekataios viszonyához.20 Perikies és Demosthenes, a görög történet két nagyjelentőségű személyisége, akik iránt a tudományos kutatás érdeklődése egy percig sem csökkent, de alkalmasak arra is, hogy rajtuk keresztül a nagyközönség figyelme a klasszikus görögség sorsára szegeződjék, így Szabó Árprd kétségtelenül helyesen választott, mikoi éppen Perikies és Demosthenes korát választotta annak a két esszén«', a tárgyául, melyek a Parthenon-társulatnak a klasszikus múlt iránti szélesebb érdeklődés felkeltése érdekében megindított kiadványsorozatában láttak napvilágot.21 A Perikiesre és Demosthenesre vonatkozó nagy modern tudományos irodaionból Szabó Árpád csak egy-kettőt használt fel és elsősorban az egykorú források alapján akarj i megismertetni a közönséget hőseivel és azoknak a koroknak problémáival, melyekben éltek. Nyilván a kötetek terjedelmének a korlá'ai akadályozzák meg Szabót atban, hogy mélyrehatóan foglalkozzék a fe'vetett problémákkal, melyek különösen a Demosthenes és Athénről szóló kötetben feszítik szét a mű kereteit. Nagy Sándor kora a kutatóknak látszó'ag kevés problémát ígér, hiszen ha esak a legutolsó időben vele foglalkozó tudományos irodalmat tekintjük, meggyőződhetünk arról, milyen nigy a tudományos érdeklődés az ókornak e legnagyobb személyisége iránt. Ivánka Endre két tanulmánya a nagy hódító és Aristoteles szellemi kapcsolatainak a gyakorlati politikában való kihatásait akarja szemléltetni.22 Módszertanilag mindenesetre érdekes kísérlet az elméleti és gyrkorlati politika közötti kapcsolatoknak ez a keresése, még ha egy ilyen kísérlet eredményessége iránt nem is jogosulatlanok az aggodalmak. 18 Áttelepítés és eltelepedés a görögök történelmében. A történeti idők kezdetétől 362-ig Kr. e Kolozsvár, 1941 Dissertat'ores sodalium seminarii philologici Universitalis litterarum regiae Hungarlcae Francisco Josephinae Nova Series V. 19 Szádeczky Kardoss Samu: A kornthosi gyarmatbirodalom szervezete. E. Ph. K. 67, 1943, 196. sk. 20 Harmatta János: Forrástanulmányok Herodotos Skythikájához. Magyargörög tanulmányok 14. Epést, 1941. 21 Perikies kora. Törléneti és politikai áttekintés, 1942. Parthenon tanulmányok 4.; Demosthenes és Athen. Parthenon tanulmányok 8. 1943. 22 Die aristotelische Politik und die Städtegründungen Alexanders des Grossen-Wege des Verkehrs und der kulturellen Berührung mit dem Orient in der Antike. Magyar-görög tanulmányok 4. Bpest, 1938t
