Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
66 FISCHER ENDRE cióját, mint ahogyan azt a spirituális értékek iránti nagyobb megértés esetén várhatnék. Berve eredeti szemléletű munkája mellett F. Taeger népszerű irányú műve1 1 és U. Wilcken nagysikerű Görög történetének negyedik kiadása, mely az univerzális történetszemlélet jegyében íródott, voltak még megemlékezésre méltó jelenségei az utóbbi idők szintetikus természetű görög tudományos kutatásának Németországban.'1 Tulajdonképen nem szintetikus munka, de jövő szintézis mozaikjait tartalmazza azoknak a tanulmányoknak a kiadása, melyek Berve szerkesztésében a görög (és római) történet problémáit új szellemben dolgozzák fel.1 3 Hazai kutatás. Az itt vizsgálat alá kerülő korszak görög történeti kutatásai egyenes folytatást jelentenek a múlthoz képest, hiszen az általunk vizsgált időszak kezdetén dolgozó ókortörténészek munkássága jórészt az 1940 előtti időre esik. A politikai történetírás és a szociológiai kutatás jellemzi két legértékesebb görög történetkutatónkat, Heinlein Istvánt és Hornyánszky Gyulát. Heinlein István nagy kritikai éllel megírt dolgozatai legnagyobbrészt a mege'őző korszakban jelentek meg s így ennek a dolgozatnak illetékességi körén kívül esnek. Rövid mesteri áttekintés után, melyet a perzsa háború korától a peloponnésosi háború kitöréséig terjedő idő politikai történetéről adott,14 pz ókori lörténetírók nesztora inkább a római történet felé fordult érdeklődésével. Hornyánszky Gyula figyelme korán irányult a görögség társadalmi és kultúrtörténete felé és a szociológia szempontjait igyekezett érvényesíteni a görög történet területén.1 5 A görögség társadalom-, állam- és kultúraalkotó erőinek, vallásában megnyilvánuló lelkiségének mélyen járó analízise jellemzi Görög történetét, mely ha'ála miatt csak torzó maradt, de így is bizonysága szerzője sokoldalú történetszemléletének.1 " A görög szellemiség vizsgálata vonzotta Hornyánszky mellé a magyarnyelvű egyetemes történet szerkesztőjét, Kerényi Károlyt, az attikai hegemónia szellembirodalmának rekonstruálóját. aki K. Reinhardt, W. F. Otto és Altheim mellett a modern vallástörténeti irány legismertebb tudósai közé számít.*7 A görög vallásnak az az új ontológiai felfogása, mely az f> mű veiben megjelenik, nemcsak a görög-római ókor teljesen új szemléletét teremtette meg, hanem új módszerekhez is fordult, melyek forradalmi változást jelentenek az ókorkutatás területén. Ennek az új 11 F. Taeger: Das Altertum. Geschichte und Gestalt. I. 1939. 12 U. Wilcken: Griechische Geschichte im Rahmen der Altertumsgeschichte 4. rev Aufl. München u. Berlin, 1939. 13 H Berve' Das neue Bild der Antike. I. Bd. Hellas. 1941. 14 Kurzer Iberbl'ck der politischen Geschichte der Griechen von de* Perserkrirgrn bis zum Ausbruch des peloponnesischen Krieges. E. Ph. K. 61, 1937. 80—87. 15 Görög társadalomrajz. Szeged, 1931. (Acta litterarum ac scientiarum regiae universitatis Francisco-Josephinae Sectio: philologica-historica Tom. III.) 16 Egyetemes történet (kiadja a Magyar Szemle Társaság, szerk.: Нота« ß., Szeklü Gy., Kerényi К.) I. 2. kiad. 17 Egy. Tört. 1.»
