Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
A GÖRÖG-RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDBEN 65 a mult hagyományai mellett tartottak ki5 és csak elvétve tettek kísérletet a görögség szellemi arcának a megfejtésére, hogy megismerjék e nép halhatatlanságának a csodáját.0 Az utolsó tíz év angol és amerikai tudományos munkássága inkább a görög történetbe való bevezetés szempontját tartotta szem előtt és nem törekedett arra, hogy túlszárnyalja a kontinenst.7 Inkább az anyag bősége és a források biztos kritikája teszi értékessé a nagy olasz történész G. De Sanctis: A görögök története című művét,8 mint szemléletének sokoldalúsága. De Sanctis, mint bevezetőben kifejti, politikai történetet akar írni; műve ugyan kétségtelenül több az események puszta előadásánál, de nagyon keveset árul el a görögség szellemi életéről. Eduard Meyer nagy művének két újabb kötete, melyet a nagy ókortudós hagyatékából kiváló tanítványa H. E. Stier adott ki,9 nem az egyetlen bizonyíték a mellett, hogy a nagy Mester univerzális ókorszemlélete tovább él. A Die Welt als Geschichte e. folyóirat az Eduard Meyer-féle szemlélet örökösévé lett, noha ennek a szemléletnek heves ellenzéke is akadt, Helmuth Berve kiváló ókortudós személyében. Berve az eddigi hagyományokkal szemben írta meg a görögség történetét tárgyaló müvét,10 mely kétségtelen fejlődést jelent az eddigi politikai színezetű szintézisekhez iképest. Berve kutatja a görögség szellemét, de ennek a szellemnek elsősorban politikai és hatalmi alkotásait. Értékelésének alapja a politikai hatalom elnyerésére irányuló akarat és erő, az államalkotás és a hadviselés művészete, melyek mellett kevés megbecsülést élvez nála a kultúraalkotás békés műve. Természetesen a spártaiak iránt érez csodálatot és kevés megbecsülést „az elfajzott" athéniek iránt; ez a történetszemlélet lényegesen máskép ítéli meg a hellenisztikus kor eivilizá-5 G. Glolz: Histoire grecque. Tome 2. La Grèce au 5e siècle. Paris, 1031. {Histoire generale, Histoire ancienne 2 me partie.) G. Glotz (—Cohen): Histoire grecque. Tome 3. La gréce au 4e siècle. Paris, 1936. (U. a. sorozatban.) R. Cohen: La Gréce et Phellenisation du monde antique. Paris, 1934. Az aegei kultúra szép rajzát adja P. Waltz: Le monde égéen avants les grées. Paris, 1934; G. Glotz: La civilisation egéenne 2e ed. mise a jour par Ch. Picard, Paris, 1937. 6 R. De Saussure: Le miracle grée. Paris, 1939. 7 B. W. Tarn: Hellenistic civilisation 2 London, 1930. M. L. W. Laistner: A history of the Greek World from 479 to 323 B. C. London, Methuen, 1936. I). M. Robinson: A short history of Greece. New-York, 1936. A. A. Trever: 1936. G. W. Botsford: Hellenic History (revised and rewritten by Ch. A. Robin-History of Anciens civilisation I. The ancient Near-East and Greece. New-York, •son jr.). New-York, H939. 8 Storia dei Greci dalle origini aile fine del secolo V. Vol. I—II. Firenze. 1939. Ld. W. Otto megjegyzéseit: Ein neues Werk zur griechischen Geschichte. H. Z. 163, 1941. 305. sk. és U. Hanstedt bírálatát Gnomon, 1940. 241. sk. 9 Eduard Meyer: Geschichte des Altertums. Bd. III. Der Ausgang der altorientalischen Geschichte und der Aufstieg des Abendlandes bis zu den Perserkriegen. Stuttgart, 1937. Bd. IV. 1. Bis zum Vorabend des peloponnesischen Krieges. Stuttgart, 1939. Ugyancsak H. E. Stier írta meg a Die Neue Propyläenweltgeschiehte-ben a Geschichte Griechenlands und des Hellenismus-részt I. Bd. 175—272. 1-on. Berlin, 1940. 10 Geschichte der führenden Völker. 4. Bd. Helmut Berve: Griechische Geschichte. Erste Hälfte. Von den Anfängen bis Perikles. Freiburg in Breisgau, li931; Zweite Hälfte. Von Perikles bis zur politischen Auflösung. Freiburg in Breisgau, 1933. Századok 1944, I—III.
