Századok – 1944
Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63
68 FISCHER ENDRE mult nagy összefoglalásaihoz mérten felfogás és módszer tekintetében mutatkozó csekély előrehaladottsága. A megelőző korszak nagy történeti összefoglalásai, a kritikai felfogású K. J. Beloeh és az egyetemes szemléletű Eduard Meyer hatalmas alkotásai sokkal nagyobb hatással voltak korunkra, semminthogy hatásuktól egykönnyen szabadulhattak volna az utódok. De ha a túlzó kritikai irány fel is tűnik még a részletkutatások nagy tömegében,1 számtalan tanulmány tanúskodik a mellett, hogy a társadalom-, gazdaság-, vallástörténet stb. kérdései fokozott érdeklődésre tartanak számot és ezen a területen az összefoglalások éppen nem ritkák.2 A légi utaktól való elszakadás a legszembetűnőbb a görög vallástörténeti kutatóknak egy csoportjánál,3 mely azóta is a heves kritikával mitsem törődve folytatja munkáját, a görög vallásról eddig kialakult nézetek alapvető revízióján át.4 A görög történet szintézisei azonban csak lépésről-lépésre haladnak előre a modern történetszemlélet átvételében és nehezen mondanak le az előző korszak örökségéről, mely a kritikai jelleg mellett a politikai történet domináló szerepét jelentette. A franciák összefoglaló műved felfogásban teljesen 1 Áttekintések az utolsó idők tudományos görög történeti irodalmáról: Th. Lenschau: Bericht über Griechische Geschichte Bursians Jahresb. Bd. 244. 1. sk., 253. 100. sk., 259—262. 209. sk., 279, 143. sk. Paul Cloché: Histoire grecque Revue historique 167, 1931., 85. sk., 170, 1932., 236. sk., 190, 1940. 27. sk. Fr. Miltner: Bericht über das Schrifttum des Jahres 1939. zur Griechischen Geschichte Klio 33. (N. F. XV.) 1940. 245. sk., 35. (N. F. XVII.) 1942. 139. sk. I. Bericht über die Neufunde und Neuerscheinungen zur ägä'schen und griechischen Frühzeit Klio 33. (N. F. XV.) 1940. 103. sk.; II. Bericht .. . Klio 35. (N. F. XVII.) 1942, 116. sk. A görög feliratokra: II. Kasten: Fortschritte der griechischen Inschriftenforschungen. Burs. Jahresb. 261, 95; 279, 85. A papyrologiára 1. Archiv f. Papyrusforschung. évfolyamait. V. ö. még A. Calderini: Manuale di Pap:rologia. Milano, 1938., К. Preisedanz: Papyruskundc und Papyrusforschung. Leipzig, 1933. 2 V. Ehrenberg: Der griechische und hellenistische Staat (Gercke—Norden-Einl. in die Altertumswiss. III. 3., 3. kiad.). Leipzig, 193,2. A régebbi görögség gazdasági és társadalmi életére alapvető: J. Hasebroek: Griechische Wirtschafts- und Gesellschaftsgeschichle bis zur Perserzeit. Tübingen, 1931; Egy modern közgazdász müve A. Andreades: Geschichte der griechischen Staatswirtschaft. Bd. I. Von der Heroenzeit bis zur Schlacht bei Chaironeia. Deutsch von E. Mèyer. München, 1931. Az egész ókor gazdasági rajza: Fr. Heichelheim: Wirtschaftsgeschichte des Altertums I. (történeti rész), II. (irodalom). Leiden, 1938. A vallástörténetre alapvető: Wilamowitz Moellendorf: Der Glaube der Hellenen, 1931. Sam W'de und P. Nilsson: Griechische und römische Religion, Leipzig, Teubner, 1931. (Gercke und Norden: Ein'eitung in die Altertumswissenschaft. 4. Aufl. Bd. 2. H. 4), M. P. Nilsson: Geschichte der griechischen Rel:gion. I. Band. Bis zur griechischen Weltherrschaft. Handb. d. Altertumswiss. Hg. von Walter Otto: Fünfte Abt. II. Teil. I. Band, München, 1941. 3 K. Reinhardt: Sophokles. Frankfurt. 1933; W. F. Otto: Dionysos. Mythos und Kultus Frankfurt a/M., 1933; u. a.: Die Götter Griechenlands. Frankfurt, 1934г. К. Kerényi: Apollon. Studien über antike Religion und Humanität. Wien, 1937. K. Kerényi: Die antike Relig'on. Eine Grundlegung. Amsterdam, 1940. Olaszul is: La religione antica nelle sue linee fondamentali. Bologna, 1940. V. ö. még E. Peterich: Die Theologie der Hellenen, 1938. * V. ö. Mart'n P. Nilsson: Gnomon 1935, 177. sk. G. de Sanctis: Rivista <li filologia 68. 1940. 199. sk., W. Otto H. Z. 163. 1941. 305. sk.
