Századok – 1944

Ismertetések - A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Ism.: Benda Kálmán 592

592 FORRÁS VIZSGÁL AT -— FORRÁSKIADÁS a magyar könyvcímek hallatlanul sok sajtóhibával jelentek meg, torz elírások, értelmetlen lerövidítések vannak csaknem minden címben, az ékezetek haszná­lata még véletlenül sem történik helyes módon. A nyelvismeret hiánya itt nem menti a szerzőt, a háborús nehézségek lis csak részben: ilyen jelentős vál­lalkozásnál meg kellett volna találni a lehetőséget mind a bibliográfiai anyag helyes összeválogatására, mind a helyesírási nehézségek elkerülésére. A Német Birodalomban működő magyar tudományos intézményeknél szakemberek álltak volna bizonyára készséggel a szerző rendelkezésére. így azonban meg kell elégednünk azzal, ha kifogásaink egy későbbi, kedvezőbb körülmények között létrejövő kiadásnál találnak megszívlelésre. A mű értékeiről már előbb szólottunk: használhatóságát bizonyítja, hogy rövid idő alatt nélkülözhetetlen segédkönyve lett a Birodalom egyetemi ifjú­ságának s tudományos körökben hazájában és külföldön egyaránt kedvező fogadtatásra talált. Nem fog a német történetírás klasszikus alkotásai közé kerülni, de mint korjellemző mű az utókor érdeklődésére is számot tarthat. BARTA ISTVÁN A. ZEKI VALIDI TOGAN: VÖLKERSCHAFTEN DES CHAZARENREICHES IM NEUNTEN JAHRHUNDERT. (Körösi Csorna Archívum 1940, 40—70. 1.) Szerző e dolgozatában a kazár birodalom népeinek elhelyezkedését vizs­gálja a Hudüd-al-'Alam c. anonim perzsa földrajzi mű alapján. Védelmébe veszi ennek hitelességét Minorskyval szemben és sikerül neki a forrás adatait értékesítenie a kazár birodalom népeinek 840—893 közötti elhelyezkedésének tisztázására a szöveg erőszakolt és mesterkélt változtatásai nélkül. A töbhi muzulmán forrás bevonásával sok helyütt kimutatja a forrás hitelességét. Közben sok értékes új eredményre jut, melyek közül itt csak néhányat említ­hetünk: az ú. n. „belső bolgárok" a mai balqarok ősei. A randr nép nem a Balkánon, hanem Észak-Dagisztánban lakott, s talán kipcsak törzs volt. Az Oka—Volga—Don közti régi magyar településterületen a XV—XVI. század­ban mutatkozó mozary és baHkirzy nép a régi maggari leszármazottai. Az elbruszi „kazár besenyők" még az Iszlám elő_tti korban vándoroltak oda. Ered­ményei mind azt mutatják, hogy Hudïïd-al-'Alam és Gardízí értesítései más­ként is magyarázhatók, mint azt az eddigi fordítók és kiadók tették, bár a szerző egy-két eredménye (pl. a Màçapoi = miSär azonosítás) kissé merésznek látszik. GYÓNI MÁTYÁS LÁSZLÓ FERENC: A KAGAN ÉS CSALÁDJA. (Körösi Csorna Archívum 1940, 1—39 1.) A szerző a zuan-2uan, az európai avar, a türk és az ujgur birodalmak történetének vizsgálata alapján eredményes szintézisben világítja meg azt a szerepet, melyet az uralkodó és családja a nagy török nomádbirodalmak államszervezetében betöltött. A qayan uralkodói hatalma karizmatikus jellegű. A karizma öröklődlik ugyan az egész birodalomnak nevet adó törzs dinasz­tiájában, mégis gyakoriak a dinasztiaváltozások: gyakorlatilag bitorlás, esz­meileg a karizmatikus tekintély megszűnése miatt. A nomád török birodal­mak gyakran mutatkozó két részre tagozódása a legkifejlettebb formában a keleti türköknél tanulmányozható. A birodalom egyes részeit az uralkodó személye kapcsolta össze, ki az alávetett területeket családtagjai közt osztotta szét. A tegin (= herceg), sad és jabgu (— birodalomrészek kormányzói) mél­tóságneveket általában csak a dinasztia tagjai viselik. GYÓNI MÁTYÁS A KÉT ZRÍNYI MIKLÓS KÖRMENDI LEVELEI. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi IVÁNYI BÉLA. Budapest 1043, Magyarságtudományi Intézet, 332 1. 8°. A kiadvány a szigetvári hősnek és dédunokájának, a költő-hadvezérnek a körmendi Batthyány-levéltárban található magyarnyelvű levelezését közli,

Next

/
Thumbnails
Contents