Századok – 1944

Ismertetések - Fodor Henrik: Istvánffy Miklós Historiá-jának forrásai. Ism.: Sinkovics István 593

FORRÁSKIADÁS —- FORRÁSKUTATÁS 503 betűhíven, mintaszerű kiadásban. A szigetvári hősnek öt, Batthyány Kristófhoz intézett levelét találjuk, míg a gyűjtemény zöme, mintegy 200 levél, dédunokájának, Batthyány Ádámmal való levelezéséből való. A szigetvári hős leveleiről nincs mit írnunk. Jelentéktelenek. Nem is értjük, miért kellett ezzel az öt levéllel a gyűjtemény egységét megbontani. A költő-hadvezér levelei a jóbaráthoz íródott személyes jellegű üzenetek, beszámolók vagy kérések. Tárgyuk többnyire az otthon körül forog, főként az étkezéssel kapcsolatos - dolgokról "szólnak, s már az is ritkaság, ha gazdasági, birtokjogi kérdéseket vesznek elő. A levelek néhány kivételtől eltekintve egészen rövidek, legtöbbször mindössze néhány sorosak. A nélkül, hogy nyelvtörténeti fontosságukat kétségbe vonnánk, meg kell állapítanunk, hogy a történetíró számára leszámítva néhány, főként ifjúkori levelet, jóformán semmit sem mondanak. Valósággal érthetetlen, hogy bennük Zrínyi soha egy szóval sem céloz a politikai vagy katonai eseményekre, s ugyanakkor, amikor élete állandó rohanás, küzdelem a harc és a politika mezején, amikor a Török Áfium megírásával akar lelket önteni kortársaiba, a szomszédos nagyúrral egészen jelentéktelen dolgokról levelezget, m ntha semmi problémája sem volna. (Sajnálatos, hogy a levelezés Batthyány Ádám halála miatt éppen az 1660-as évekre megszűnik, amikor Zrínyi politikai tevékenységre eléri a csúcspontját. De talán latinnyelvű levelei a korábbi időből is értékesebbek történeti szempontból.) A levelek jelentéktelenségét fokozza még, hogy írójára sem gondolataiban, sem szavaiban nem ismerünk rá. Nemcsak hogy a Szigeti Veszedelem vagy a Török Áfium lendületét nem találjuk meg bennük, de még egyéni vonásra is csak nagy ritkán akadunk. Legtöbbjüket akárki megírhatta volna. Mindezek után azt kell mondanunk, e levelek jóformán semmivel sem bővítik Zrínyiről való eddigi ismereteinket. A bevezetés a levelek jelentőségét méltatná történeti szempontból; jobbhíján aprólékosan ismerteti a Zrínyiek és Batthyányak közötti baráti viszonyt. , BENDA KÁLMÁN FODOR HENRIK: ISTVÁNFFY MIKLÓS HISTÓRIÁJÁNAK FORRÁSAI. (II. Ulászló kora.) Pécs 1940, Egyetem, 55 1. 8°. — (Specimina Diss. Fac. Phil. Reg. Hung. Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis 177.) „II. Ulászló királyságának történetét Istvánffy honnét merítette és forrásai állítását mennyiben tette magáévá, célom kimutatni." Ezekben a szavakban jelöli meg munkája célját a szerző. A tanulmány azonban, néhány érdekesebb megállapítást leszámítva, nem igen tud megnyugtató feleletet adni a feltett kérdésekre. A forrásokról szólva, felsorol néhány egykorú írót, akiknek írásaiból —• feltevése szerint — Istvánffy közvetve vagy közvetlenül — ezt már nem sikerült tisztáznia — merített és céloz egyéb forrásokra (oklevelek, hagyomány stb.), de mindezek mélyebben meg nem alapozott, felszínes megállapításnak látszanak. Ki elégszik meg ugyanis az ilyen és hasonló magyarázatokkal: „Istvánffy adatait e soroknál valószínűleg a császári levéltárból (!) vette, mert ezt sem Bonfini, sem a többi egykorú forrás nem állítja." Vagy: „E sorokban ismét eltér Bonfinitől s valószínűleg az egykorú hadijelentések (!) nyomán kiegészíti forrásának házagos megjegyzéseit." Vagy: „Az itáliai eseményeket Istvánffy Jövius alapján, adja elő. Néhol azonban Tuberot is felhasználja. E sorokban Istvánffy hivatkozik Tuberora (ugyanígy Joviusra is hivatkozik (!). Tamás (Bakács) bíbornok olaszországi útja azonban már ismét. Brutus előadásából vett eseménysorozat. Néhol Tuberot is hatással volt Istvánffy véleményének kialakítására." Ami viszont azt a kérdést illeti, hogy Istvánffy miként használta forrásait, arra alig mond valami érdemlegeset a tanulmány. F. Szerint Istvánffy azért foglalkozik a külföldi eseményekkel is és azért írja a magyar neveket latinos formában, mert műve az „egyetemes világ számára készült". De ha ez tényleg így van, miért találkozunk ugyanezekkel a jelenségekkel az egykorú magyar urak egymás közt váltott leveleiben is? Még csak annyit: a történeti munka tudományos értékének nem a lap alján lévő jegyzetek, hivatkozások száma a fokmérője. Tel-38*