Századok – 1944

Ismertetések - Gosztonyi Gyula: A barokk Pécs. Ism.: Révhelyi Elemér 581 - Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke. Ism.: Révhelyi Elemér 581 - Gosztonyi Gyula: Pécs 1763-ban. Ism.: Révhelyi Elemér 581

PECSÉTTAN TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ 581 BOGYAY TAMÁS: A JAKI APÁTSÁGI TEMPLOM ES SZENT JAKAB-KÁPOLNA. Szombathely [1943], Martineum-ny. 106 [6] 1. 8°. — (A Dunántúli Szemle Könyvei 220.) B. munkája a magyar későromán művészet legjelentékenyebb emlékének művészettörténeti szempontból első monografikus feldolgozása, mégha szerzője, szerényen, összefoglalásnak, vezetőnek nevezi is munkáját. B. szerint az 1220 körül alapított bencés' apátsági templom három periódusban épült. Idősebb hazai mester kezdte az építést, aki szoros kapcsolatban állott a nyugatfrancia építészettel. A második építési szakaszt bizonyos tervváltozások jelzik és különféle művészi származású mesterek bekapcsolása-Bamberg, Worms és a Felső-Bajna vidékéről jöttek ezek a mesterek, akik többek között a főapszist és a tornyokat is építették és díszítették. A főkapui közvetlen nyugatról jött mesterek normannízlésű díszítményekkel építették. Mielőtt a templom boltozását megkezdhették volna, az építés másodszor is félbeszakadt — talán a tatárok miatt — s munkásai szétszéledtek. Az északi mellékhajónak e korban már primitív keresztboltozata, a főhajó s a déli mellékhajó sík famennyezete a harmadik építési szakaszban készül; helyi mesterek műve. Ugyanők építik a Szent Jakab-kápolnát is, melyről B. bebizonyítja, hogy a község plébániatemploma volt. A vázolt építéstörténetet B. nagy megfigyelőkészséggel és emlékanyagismerettel magáról az emlékről olvassa le. Az építészeti ornamentika eredetének vizsgálata néhol erőltetettnek látszik; néhány motívum eredetét, átvételét a hazai emlékanyagból lehetne megmagyarázni. A részletkérdések legtöbbjében egyetértünk B.-val, de az építéstörténet egészét, véleményünk szerint, helytelenül ítéli meg. B. szerint a jáki templomot építő műhely ad hoc összetételű; csupán a véletlenen alapuló személyi kapcsolatok fűzik a korábbi magyar építkezésekhez s az építkezés folyamatosságát egyedül a megrendelők biztosítják. Elutasítja azt a feltevést, mintha a jáki templom a hazai szerves fejlődés csúcspontja lenne, s kapcsolatait a korábbi magyar emlékekkel — mindenekelőtt Lébénnyel — az építtető, vagy egy-egy mester javára írja. E szemléletnek megfelelően, aránylag kevés teret szentel a „jáki stílus" hazai továbbélésének és külföldi hatása vizsgálatának. Az építéstörténethez viszonyítva, aránytalanul keveset ír az épületplasztikáról és a falképekről; véleményünk szerint, nem használja ki kellően Gerevich Tibor Gyulafehérvár és Ják kapcsolatait tisztázó alapvető megállapításait. Bár lényeges szempontbeli különbség választ el bennünket a szerzőtől, a részletkérdések feldolgozását kitűnőnek véljük, sőt néhány megállapítását — így a ciszterci műhely jelentőségéről szólót — rendkívül jelentősnek tartjuk. Ugyancsak örvendetes, hogy a templom történetét, hasonló módszerességgel, végigkíséri a későbbi századokon át egészen az 1896—1904. évi restaurálásig, melynek változtatásait is részletesen ismerteti. DERCSÉNYI DE^SŐ GOSZTONY1 GYULA: A BABOKK PEGS. Pécs, 1942, Dunántúl-ny. 28 1. 8°. — (Pécs műemlékei.) GOSZTONYI GYULA: A SZIGETI KAPU KÖRNYÉKE. Pécs [1943], Dunántúlny. 29 [3] 1. 8° 1. — (Pécs műemlékei.) GOSZTONYI GYULA: PÉCS 1763-BAN. BBUNNEB IGNÁC VÁBOSKÉPE. Pécs, 1944. Dunántúl-ny. 39 [II] 1., 1 tb. 8°. — (Pécs műemlékei.) A „Pécs műemlékei" sorozatban megjelent három tanulmány a Délvidék legszebb városának, Pécs XVIII. századi építkezésének történetét s egyben barokk arculatának kialakulását mutatja be szemléletes módon. Tulajdonképen egymást kiegészítő munkálatok, mert a rövid összefoglalásban felvetett problémákat oldja meg a szerző egy-egy részletkérdés tanulmányozásával, vagy régebbi városképpel való egybevetéssel. G. tanulmányaiban nemcsak művészettörténeti értékelést, hanem esztétikai meglátással hasznos s megszívlelendő útmutatást ad a várostörténeti és városrendezési szempontokból fenntartandó, korjellemző emlékek megóvása, helyreállítása, egyes városrészek egykorú hangulatának visszaállítása érdekében. Érdekesen világítja meg a telek-