Századok – 1944

Ismertetések - Mozsolics Mátyás: A magyarországi bronzkor kronológiájáról. Ism.: Gallus Sándor 572

572 RÉGÉSZET Ismétlem: a munka felette áll a vidéki helyi irodalom átlagos színvonalának, s komoly figyelemre tarthat számot, mert tanulmányainak túlnyomó része tudományos felkészültséggel, kritikai módszerrel, a vonatkozó tudományos irodalom teljes felhasználásával készült. Annyit jelent ez, hogy a magyar tudományos irodalom e vidéki műhelye már túl van a műkedvelői korszakon, stermése méltán foglalhat helyet a legjobb szaktudósok müvei mellett. Az ősrégészeti tanulmányok jászsági ásatások anyagát dolgozzák fel. A többi tanulmányok elsősorban jászberényi vonatkozásúak. Komáromy,. Prückler és Blénessy igazán nagyértékű anyaggal gazdagítják e .város helyismeretét. Csak mellesleg említem, hogy van a kötetben néhány olyan közlemény is más. helyi íróktól, amely a többi értékes írás mellől nyugodtan elmaradhatott volna. Nem volna sok értelme annak, hogy egyes cikkeket kikapva részletesebben foglalkozzunk velük. A jelentős ugyanis nem az, hogy egyik vagy másik tanulmány megjelent; az sem, hogy mi van bennük, milyen értékűek, hanem az, hogy a jászsági irodalom ismét életre kelt. Alig van az országnak olyan tája,, amelynek XVIII. századbeli és XIX. századeleji irodalma annyira gazdag volna, mint éppen a Jászságé és a két Kúnságé. Mikor azonban ezeket a hajdani szabadkerületeket beolvasztották a megyerendszerbe, egyszerre végeszakadt e gazdag virágzásnak és értékes termésnek. Elveszett a jász önállóság, elhanyat-4 lott a jász öntudat, elszürkült a táj-néplélek. A Jászság múltja azonban olyan gazdag, hogy csak meg kell kissé bolygatni a talajt és a levéltárak anyagát és azok ontják a .legérdekesebb és legbecsesebb tudományos anyagot. Csak az kell hozzá, hogy néhány jókészültségű és lelkes helyi szakember elinduljon ezen az úton. Magam, aki a közelmúltban szintén részletesen és sokat foglalkoztam hazánknak ezzel az érdekes tájával, munkám indulásakor még egészen helyi segítők nélkül voltam kénytelen dolgozni, vajmi kevés megértéssel találkoztam. De egy évtized alatt . új életre fakadt a jászsági helyi kutatás és néhány szép termékét már kihozta a Jászsági Könyvtár. Ez a kötet az eddigieknél is értékesebb. Remélhető, hogy a kis helyi kutatócsoport továbbra i* munkában marad és sokat fog tenni a Jászság felkutatására. FODOR FF.RENO MOZSOLICS AMÁLIA: A MAGYARORSZÁGI BRONZKOR KRONOLÓGIÁJÁBÓL. Kolozsvár 1943, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 53 1. — (Erdélyi Tudományos Füzetek 169.) sz. M. összefoglalásában ismerteti a magyarországi bronzkori relatív és abszolút kronológia eddigi rendszereit. Váratlanul sok névvel találkozunk: Pulszky Ferenc, Ingvald Undset, Hampel József, Paul Reinecke, Kurt von Willvonseder, Miske Kálmán, Nils Áberg, Gordon Childe, Tompa Ferenc és Patay Pál. Nagy érdeme a munkának, hogy éles kritikával előkészíti a talajt a magyar őskor újszerű felépítéséhez és kimutatja az eddigi kísérletek elégte- lenségét. Az összes rendszerek közül a legalaposabb Patay Pál munkája, ó azonban mindezideig sajnos csak a bronzkor első felével foglalkozott. Tompa Ferenc Tószeg-kronológiája szerinte nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, annál is inkább, mert metodikailag is kívánni valót hagy hátra. Ugyanis a Nemzeti Múzeumban őrzött anyag feldolgozása nem történt elég precizitással. M. a mindinkább térthódító metodikai szigorral vizsgálja az anyagot és kénytelen volt a Tószeg-kronológia hiányosságaira rámutatni. Az eddigi kronológiai rendszerek bírálata természetesen nagy munkát ró az őstörténetkutatásra. A kronológia az őstörténelem alapja. Az időmúlás pontos megállapítása, az egymásutániság és egymásmellettiség rögzítése, elengedhetetlen feltétele és kiindulópontja az őstörténelemnek. Az alap felépítését a legnagyobb szigorral és figyelemmel kell végeznünk. E metodikai szigor kialakításához örvendetesen járul hozzá az ősrégészeti kritikai irodalom e legújabb terméke. CALLUS SÁNDOR.