Századok – 1944

Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36

50 MÁTJYTJSZ El.KMKB tett esküdtek pedig Niczko, Madya, Magdolenicz, vagy 1437-btn Mazak Bertalan és Buczkay György nevű polgárokkal találkozunk, míg 1469-ben Osskeriss János a bíró, Oczczen Lőrinc és Sliwka György az esküdtek.2 9 Joggal merül fel ezek után a kérdés, hogy vájjon csak ebben az egyetlen egy esetben bizonyul tarthatatlannak Weinelt teóriája? Annyi kétség támadt futólagos szemlénk folyamán, hogy azt hisz­szük, felelnünk sem kell. Néhány ellenvetésünk tüzetes bírálat nél­kül is kétségtelenné teszi, hogy a sematizáló eljárás, amely tisztán német munkának tulajdonítva minden felvidéki város megalapítá­sát és felvirágoztatását, mintegy a németség belső ügyének tekinli ezek csoportokba osztását, a történeti valóságtól annyira eltávolít, hogy nincs is vele mit kezdenünk. Korrektúra gyanánt nem tudunk mást ajánlani, mint a tények figyelembevételét, sőt tiszte­letét. Értsük meg, hogy a pozsonyi német polgárság érdeme nem lesz csekélyebb, ha a város erődítményének kiépítését nem egyedül az ő munkájának, áldozatkészségének tulajdonítjuk, hanem el­ismerjük, hogy egy magyar várjobbágy család és a pilisi ciszterci apátság is résztvett abban egy-egy torony felhúzásával. Továbbá a város kialakulását fogjuk megérteni, ha nem hallgatjuk el, hogy Pozsony egykor királyi várispánsági székhely volt. Hasonlóképen Vágújhellyel kapcsolatban sem elég csak arra utalni, hogy fontos­ságáról az ágostonrendi prépostság tanúskodik, hanem meg kel­lene említeni, hogy ezt az egyházi intézményt a földesúr, S'ibor vajda alapította. Azt sem tudjuk megérteni, hogy mire való ta­gadni, eldisputálni vagy hallgatással mellőzni, hogy Kaschau neve a magyar Kassa személynévből alakult s mert az a névadási mód. hogy a személynév magában lett helynévvé, általában a tatárjárás előtt dívott, Kassa településének kezdetei magyar környezetbe és a német betelepülés előtti korba nyúlnak vissza? Hasonlóképen Leutschau vagy Preschau esetében, amelyek neve ugyancsak ma­gyar. Lőcséé ugyanis a Laurentiusnak megfelelő magyar Leu-ből kicsinyítő képzővel alakult Leucsá-val azonos,30 Eperjesé pedig a jól ismert magyar közszóval.3 1 Vagy mit érünk el azzal, ha nem vesszük tudomásul, hogy Tyrnau magyar környezetben kelt életre s lett Nagyszombattá, jelezve nevével is, hogy szombati vásártartási privilégiuma, királyi adomány volt fejlődésének elindítója, a hatá­rához csatolt magyar falvak, mint Szili, Magyarád, pedig táplálója? Ugyancsak tanácsos volna a német nyelvészeknek azt is megszív­lelniük, hogy Modorról már régóta tudjuk Melich János magyará­zatából, hogy neve szintén magyar személynévvel azonos.32 29 Ftorek, P.: Turéiansky Sv. Martin v stredoveku. 1941. 142. s köv. 1. 30 Melich J. magyarázata, Magyar Nyelv XVIII (1922), 188. 1., XXI (1925), 283. 1. V. ö. Fekete Nagy A.: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 183. s köv. 1. 31 Magyar etymológiai szótár. I. k. 1584. I. 32 A honfoglaláskori Magyarország 371. 1., Magyar Nyelv XV (1919), 4. 1-

Next

/
Thumbnails
Contents