Századok – 1944
Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36
50 MÁTJYTJSZ El.KMKB tett esküdtek pedig Niczko, Madya, Magdolenicz, vagy 1437-btn Mazak Bertalan és Buczkay György nevű polgárokkal találkozunk, míg 1469-ben Osskeriss János a bíró, Oczczen Lőrinc és Sliwka György az esküdtek.2 9 Joggal merül fel ezek után a kérdés, hogy vájjon csak ebben az egyetlen egy esetben bizonyul tarthatatlannak Weinelt teóriája? Annyi kétség támadt futólagos szemlénk folyamán, hogy azt hiszszük, felelnünk sem kell. Néhány ellenvetésünk tüzetes bírálat nélkül is kétségtelenné teszi, hogy a sematizáló eljárás, amely tisztán német munkának tulajdonítva minden felvidéki város megalapítását és felvirágoztatását, mintegy a németség belső ügyének tekinli ezek csoportokba osztását, a történeti valóságtól annyira eltávolít, hogy nincs is vele mit kezdenünk. Korrektúra gyanánt nem tudunk mást ajánlani, mint a tények figyelembevételét, sőt tiszteletét. Értsük meg, hogy a pozsonyi német polgárság érdeme nem lesz csekélyebb, ha a város erődítményének kiépítését nem egyedül az ő munkájának, áldozatkészségének tulajdonítjuk, hanem elismerjük, hogy egy magyar várjobbágy család és a pilisi ciszterci apátság is résztvett abban egy-egy torony felhúzásával. Továbbá a város kialakulását fogjuk megérteni, ha nem hallgatjuk el, hogy Pozsony egykor királyi várispánsági székhely volt. Hasonlóképen Vágújhellyel kapcsolatban sem elég csak arra utalni, hogy fontosságáról az ágostonrendi prépostság tanúskodik, hanem meg kellene említeni, hogy ezt az egyházi intézményt a földesúr, S'ibor vajda alapította. Azt sem tudjuk megérteni, hogy mire való tagadni, eldisputálni vagy hallgatással mellőzni, hogy Kaschau neve a magyar Kassa személynévből alakult s mert az a névadási mód. hogy a személynév magában lett helynévvé, általában a tatárjárás előtt dívott, Kassa településének kezdetei magyar környezetbe és a német betelepülés előtti korba nyúlnak vissza? Hasonlóképen Leutschau vagy Preschau esetében, amelyek neve ugyancsak magyar. Lőcséé ugyanis a Laurentiusnak megfelelő magyar Leu-ből kicsinyítő képzővel alakult Leucsá-val azonos,30 Eperjesé pedig a jól ismert magyar közszóval.3 1 Vagy mit érünk el azzal, ha nem vesszük tudomásul, hogy Tyrnau magyar környezetben kelt életre s lett Nagyszombattá, jelezve nevével is, hogy szombati vásártartási privilégiuma, királyi adomány volt fejlődésének elindítója, a határához csatolt magyar falvak, mint Szili, Magyarád, pedig táplálója? Ugyancsak tanácsos volna a német nyelvészeknek azt is megszívlelniük, hogy Modorról már régóta tudjuk Melich János magyarázatából, hogy neve szintén magyar személynévvel azonos.32 29 Ftorek, P.: Turéiansky Sv. Martin v stredoveku. 1941. 142. s köv. 1. 30 Melich J. magyarázata, Magyar Nyelv XVIII (1922), 188. 1., XXI (1925), 283. 1. V. ö. Fekete Nagy A.: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 183. s köv. 1. 31 Magyar etymológiai szótár. I. k. 1584. I. 32 A honfoglaláskori Magyarország 371. 1., Magyar Nyelv XV (1919), 4. 1-