Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

421> LOVAS REZSŐ segesvári határozatokhoz ragaszko'dva, nem tartottak igényt nemességre és nem éltek az armálisban biztosított jogaikkal.13

5 A fejedelem támogatását élvezve és beavatkozásait ügyesen elhárítva, a szász egyház kiheverte az előző évek csapásait és megerősödött. Az egyetlen veszteség a havasalföldi szász szórvány elszakadása volt. Az ottani szászok 1622 körül visszatértek a katolikus vallásra.12

6 VII. A szászság gazdasági életének, anyagi helyzetének képe Bethlen Gábor korában ellentétes tényezőkből alakul ki. Az a körülmény, hogy Erdély a rend és nyugalom áldását élvezte, ellenséges betörés nem fenyegette, a törökkel és az oláh vajdaságokkal, tehát azokkal az országokkal, amelyekkel a szászok kereskedelmi összeköttetése a legélénkebb volt, helyreállott és állandósult a jóviszony, a szászság gazdasági életének fejlődését előmozdította. A földművelés éppen úgy virágzásnak indult szász területen, mint az ipar vagy a kereskedelem. Másrészt Bethlen, uki politikai téren a végsőkig engedékeny volt a szászokkal szemben, nem irtózott ellenük irányuló gazdasági rendszabályoktól. Már uralkodása legelején, 1613. november 27-én kelt rendeletével az aranybeváltást Szebénből visszahelyezte Kolozsvárra és azzal kedvelt hívét, Filstich Pétert bízta meg. Ez súlyos csapást jelentett Szebenre. Filstich különben szintén szász volt, de református és a fejedelem megbízható" híve, gazdasági ügyekben tanácsadója.12

7 Igénybe vette Bethlen mindazokat la szolgáltatásokat, amelyeket, az előző fejedelmeknek is megadtak a szászok. Csaknem minden évben sorra látogatta a fontosabb szász városokat. Az ilyen látogatások megterhelést jelentettek, mert nemcsak a fejedelmet kellett gazdagon - megvendégelniük és megajándékozniuk, hanem nagyszámú kíséretét is el kellett látniuk. Ilyen alkalmakkor sokszor az udvari nép felszereléséhez, ruházatához természetben is hozzá kellett járulniok. Segesvárnak pl. a fejedelem 1624. évi látogatása 2284, az 1627. évi pedig 2710 forintjába került.128 Bethlen fogarasi, gyulafehérvári építkezéseihez a szászok nyersanyaggal és munkával járultak hozzá. Kellemetlen meglepetést jelentett a szászoknak, közelebbről a brassóiaknak, amikor 1616-ban a fiskalitások rendezése során, a fejedelem annak igazolására szólította fel őket, mi címen bírják a 125

Urkundenbuch I. 272—274., 279—283., 285—288., 294—298. 1. — Rugonfalvi Kiss István: Az egyházi rend közjogi helyzete Erdélyben és Bethlen Gábor armálisa. Debrecen, 1936. 299. 1. 138

Hurmuzaki: Documente. VIII. 403. 1. 1ЭТ Jakab Elek id. m. II. 519—520. 1. — E. О. E. VI. 382. 1. 128 Sachsengeschichte. I. 446. 1.