Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 449 gyulafehérvári egyházi bírósággal felülvizsgáltassa, de a szinódusnak sikerült elismertetnie vele, hogy a püspöki törvényszék ítéletei jogerősek, azokat a fejedelem sein változtathatja meg.123 Az evangélikus egyház helyzetét megszilárdította az is, hogy az univerzitással sikerült megegyeznie a vitás kérdések egy részében. Nehéz helyzetet idézett elő 1627-ben a szuperintendensi szék betöltése. Grafius Ferenc halála után Bierkoch (Zythopaeus) Mátyás prázsmári lelkész akart szuperintendens lenni. A püspöki székhely, Berethalom lakói meg is választották papjuknak. Ő azonban a fejedelem támogatását is biztosítani akarta, s ezért neki ígérte a berethalmi tized felét. Amint ez kiderült, a dékánok kihagyták a jelölésből és így Theilesius György medgyesi lelkész lett szuperintendens. Bierkoch ellen nagy hajsza indult: letartóztatták, az okozott károk megtérítését követelték tőle, majd erkölcstelenséggel is megvádolták. Az ellene folyó eljárásba a fejedelem is beavatkozott, Mikó Ferencet és Mihályi Dánielt küldte az ügy kivizsgálására. Ügy látszik, Bierkochot ártatlannak találta, mert visszaadatta neki prázsmári paróchiáját.124 Bethlen soha nem vonta meg támogatását a szász egyháztól: már az 1614. évi medgyesi országgyűlésen megígérte az evangélikus egyház szabadságainak épségben tartását, a papi bevételek védelmét, a paplakoknak beszállásolástól és a papi földeknek tizedtől való mentességét. Kötelezte a berethalmiakat a püspökség épületeinek kitatarozására. Az egyes szász egyházakat is megoltalmazta kiváltságaiban: 1614-ben megerősítette a bogácsi káptalan Báthory Gábortól kapott szabadságlevelét; engedélyezte az összes szász papoknak, hogy a census cathedraticust ne aranyban fizessék. A következő évben a besztercei disztriktus lelkészeinek biztosította az ú. n. kis tized élvezetét, továbbá az összes egyházi és világi hatóságoknak elrendelte, hogy a szász szuperintendenst egyházlátogatásai alkalmával illően fogadják és mindenben támogassák; 1616-ban a kézdi és kosdi dékánok jogait erősítette meg. Bethlen István gubernátor pedig 1621-ben minden szász papot és tanítót mentesített az út- és hídvámoktól. A szász területen kívül élő lutheránus papokat is megvédte a földesurak túlkapásaitól. Megakadályozta, hogy papi pályára nem lépő („deáktalan") fiaik, a régi szokások ellenére, jobbágyi szolgáltatásokra kényszeríttessenek Az Andreánumot és ezzel a szász egyház kiváltságait 1627-ben megerősítette. Amikor 1629. július 13-án az erdélyi papok mindkét nembeli leszármazottait megnemesítette, ez a szász lelkészek gyermekeire is vonatkozott. Ezek azonban az 1613. évi Teut&ch F. id. m. I. 415—416. 1., 419. 1. — Urkundenbuch I. 288—291.1, 124 Teutsch F. id. m. I. 416—417. 1. — Sigerus József: Excerpta quaedam. Quellen Brassó. VI. 43—44. 1. — Teutsch József: Kurzgefasste Jahr-Geschichte. Quellen Brassó. IV. 103. 1. — Urkundenbuch I. 295—296. 1. 29*
