Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 443 «1. Hivatalos küldetéseiket arra is felhasználták, hogy saját érdekeiket előmozdítsák.9 " Tény azonban, hogy a másik két nemzettel szemben mindenkor meggyőződéssel képviselték népük érdekeit. Amint a patrícius lenézte és kizsákmányolta az egyszerű polgárt, aként a városi polgár is lebecsülte és a lehetőség szerint kihasználta a szász parasztot. A falvak alárendelt helyzetbe jutottak a városokkal szemben, a város csaknem földesúri jogokat gyakorolt felettük. A székekben a székhely igyekezett felsőbbséget gyakorolni a többi község felett. A szász parasztról a leggyakrabban „álnok paraszt", „paraszti nyakasság" és más hasonló jelzők kíséretében emlékeznek meg. Jellemző, hogy Simonius János, Szeben város írnoka 1617-ben bevezette a városi jegyzőkönyvbe, hogy amint a ló tartozik hordozni urát és mindenben engedelmeskedni neki, úgy kell a népnek is engedelmeskednie a hatóságoknak.9 7 Az a nagy válság, amelyet Báthory Gábor kora jelentelt a szászság életében, felszínre hozta a belső ellentéteket. Ha a patríciusoknak sikerült is a szász népet a fejedelem és a magyarok ellen hangolnia, ezzel nem akadályozhatták meg a belső szociális elégületlenség izzását. A köznép elkeseredettsége olyan erős volt, hogy az univerzitás, amely pedig csupa hivatalnokokból állott, jónak látta, hogy levezetésére valamit tegyen. 1013. december 30-án Segesvárt tizenkét cikkelyből álló határozatot hozott, mely főleg a már felsorolt visszásságok ellén irányult.9 8 A hatalmával visszaélő tisztviselőt 60 frt. büntetéssel sújtják. Tiszta erkölcsöt, egyszerűséget, a szász szabadságokhoz való hűséget, részrehajlallanságot körteinek a tisztviselőktől. Kötelezik a tanácsot, hogy minden fonlosabb üfvet közöljön a polgárokkal, nehogy a hivatalnokok gondatlansága miatt veszedelem érje a közt. Minthogy az erény és a szabadság teszik nemessé az embert és sehol szebb szabadság a szászokénál nincs, ezért az, aki ezzel nem elégszik meg, hanem nemességet, nemesi javakat szerez magának, semmi tisztséget nem viselhet. A szász tisztviselők barátságot se tartsanak a nemesekkel, nehogy a szászok titkait felfedjék nekik és önérdekből, megtiszteltetésekért feláldozzák népük érdekeit, mint ez a közelmúltban történt. A hozott határozatokat meg nem tartó várost vagy széket 200 frt.-ig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják és amíg ezt a bírságot be nem fizeti, addig kirekesztik az univerzitás üléseiről. Kétségtelenül súlyos belső bajok okozták, hogy a hivatalnokok ilyen szigorú határozatokat hoztak önmaguk ellen. Azonban, ha egyesekben meg is volt a jószándék vallásos meggyőződésüknél és hivatástudatuknál fogva, a többség már a pontok meghozatalánál sem vette komolyan azok megtartását. A nemességet 9" Forma unionis civitatis Cibimiensis etc. Kurz: Magazin für Geschichte Siebenbürgens. I. 397. 1. Sachsengeschichte I. 353—355. 1. " Sachsengeschichte I. 479. 1. es Sachsengeschichte I. 353—355. 1. Seivert id. m. 53—54. 1.
