Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

421> LOVAS REZSŐ A szultán ebben engedelmességre intette a szászokat. Közölte, hogy utasította az egri és temesvári basákat, valamint a két oláh vajdát, hogy legyenek készen Erdély megsegítésére. Nyomatékosan figyelmeztette a szászokat, hogy Bethlennek engedelmeskedjenek, parancsait hajtsák végre és igaz fejedelmüknek ismerjék el, különben magukra vonják haragját. Ez a szultáni parancs megszilárdította Bethlen helyzetét, ezután keményebb hangon tárgyalt a szászokkal. így megsürgette az adóhátralékok kifizetését és az univerzitás által megígért természetbeni szolgáltatások beszállítását azzal, hogy késlekedés esetén udvari népét a szászok földjére szállásolja be.5

8 A medgyesi országgyűlés után nem sokkal Brassóba ment Bethlen, hogy ott fogadja Szkender temesvári basa kiküldöttjét és onnan indítsa útba athnámét kérő követségét a portára. A város csak 200 főnyi kísérettel volt hajlandó beengedni. Bethlen bosszankodva, de elfogadta ezt a feltételt, mert súlyt helyezett rá, hogy a török kiküldött lássa, milyen tisztességgel fogadják a szászok.5

4 IV. Bethlennek nemcsak a belső helyzetet kellett megszilárdítania, hanem az erdélyi állam kettős függőségéből kifolyólag el kellett ismertetnie uralmát a török szultánnal és a magyar királylyal is. Az előbbi könnyen ment, az utóbbi annál több nehézségbe ütközött. A fejedelemváltozást a bécsi udvar arra akarta felhasználni, hogy — miután egész Erdély megszerzésére nem volt elég ereje — legalább a Részeket hatalmába kerítse. Husztot, Nagybányát, Tasnádot, Ecsedet és Kővárt, valamint ezek vidékét 1613 őszén meg is szállták II. Mátyás kapitányai. Bethlennek vissza kellett szereznie ezeket a várakat és ugyanakkor fejedelemségét is el kellett ismertetnie. Az udvar egyikbe sem ment bele simán és remélte, hogy politikája támogatására Bethlennek saját országában tud nehézségeket támasztani. Ebből a szempontból elsősorban a szászokra számítottak. Ök ugyanis 1. Ferdinánd kora óta állandóan összeköttetést tartottak fenn Béccsel, nyiltan, vagy kerülő utakon. Mindkét fél saját érdekében igyekezett kimélyíteni ezeket a kapcsolatokat. -A szászok a távolélő királytól kiváltságaik nagyobb tiszteletben tartását remélték, mint a közeli fejedelemtől, azonkívül anyagi és népi erőik fejlesztéséhez is támogatást várták a Habsburgoktól. Az udvar viszont politikája szilárd támaszának tartotta a német érzelmű szászokat. Ezért válhatott könnyen veszedelmessé Bethlenre az ellene szőtt szász összeesküvés. A szász történetírók igyekeznek ennek 53 Die Veranlassung etc. 267. 1. M Hegyes id. ш. 493—494. 1.