Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 421 torolni.3

Ez természetesen az élet- és vagyonbiztonság további veszélyeztetését jelentette.. Bethlen Gábor egyik legfontosabb feladatának tekintette a belső ellentétek elsimítását.4

Ebből a szempontból legfontosabb és egyben legnehezebb kérdés volt a szászokkal folytatott belső háborúskodás békés felszámolása, anélkül, hogy az összesség érdeke sérelmet szenvedne. A szászok abban a hitben voltak, hogy a török beavatkozás elsősorban az ő érdekükben történt.5

Ezt látszott igazolni az a körülmény is, hogy ők szenvedtek legkevesebbet a török hadak fosztogatásaitól.0

Előnyüket igyekeztek kihasználni és sokhelyt még Bethlen megválasztása után is a tatárokkal versenyt pusztították a magyarok földjeit.7 A szászok vezetőinek nagy része megjelent 1613 október közepén a kolozsvári országgyűlésen, s biztosítani igyekezett az új helyzetből nyerhető előnyöket. Közbenjárók útján kérték a bécsi udvart, hogy ne avatkozzék be Báthory Gábor érdekében.8 Az országgyűlésen is érvényesíteni akarták kívánságaikat. A rendek igen megértőek voltak a szászokkal szemben. Eltörölték a Brassót érintő proskripciós törvényt. A fejedelem választási feltételei közé bevették a szász kiváltságok épségben tartását is, valamint kikötötték, hogy a fejedelem ne szállásolja be hadseregét a szászokhoz9 A szászok október 23-án, közvetlenül a fejedelemválasztás előtt benyújtották 13 pontból álló kívánságukat az országgyűlésnek, illetve a választandó fejedelemnek. Kívánták az evangélikus egyház szabadságának épségben tartását, Szeben visszaadását, a szászok részvételét a fejedelmi tanácsban, a régi városi jogok visszaállítását. Ezeket a pontokat a rendek elfogadták. Több más, főleg gazdasági vonatkozású kívánságra a választ későbbre halasztották, míg azt a követelést, hogy szász városban többé országgyűlést ne tartsanak, határozottan visszautasították.1

0 Az országgyűlés kifejezésre juttatta a három nemzet úniója megújításának szükségességét és kötelezte a szászokat, hogy veszedelem idején a nemeseket és a székelyeket vagyonukkal együtt fogadják be városaikba. Bár nyilt ellentét nem látszott a szászok 5 Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. Debrecen, 1Щ9. I. 310—311. 1. — Hegyes András diáriuma. Quellen Brassó. V. 481. 1. 4 Bojthi Veres Gáspár: De rebus gestis magni Gábrielis Bethlen. Engel: Monumenta Ungrica. Viennae, 1809. 361. 1. 6 Marczall Henrik: Újabb regesták a külföldi levéltárakból. Történelmi Tár, 1879. 360. 1.' e Connotationes etc. Pray—Miller: Gábrielis Bethlenii principatus Transsilvattiae. II. Pestini, 1816. 209. 1. 7 Nagy Szabó Ferenc memoriáléja. Mikó: Erdélyi tört. adatok I. 116. 1. 8 Marczali: id. m. 360. 1. • Szilágvi Sándor: Erdélyi országgyűlési emlékek. (Továbbiakban: E. O. E ) VI. 357—361" 1. ie

E. O. E. VI. 365—367. 1.