Századok – 1944

Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372

406 HÄNDEL BÉLA nek' csak ott akart teret engedni, ahol a bevallás komoly, alapos ok­ból történt, ahol tehát a fassionárius a birtok elidegenítésével nem­csak a maga, hanem családja érdekeit is szolgálta.131 Es ezáltal azt is bizonyítja, hogy a tehervállalás — azáltal, hogy a rokonok szá­mára megnehezítette az ősi birtok visszaszerzését — közvetett úton a fassió megerősítésére szolgált. Tehát Werbőczi ezt az intézményt csak ott engedi hatni, ahol az szerinte helyes cselekedet megerősí­tésére szolgál. Törvényjavaslatnak szánt munkájában oda igyeke­zett hatni, hogy a tehervállalás a jövőben ne erősítse már a pazar­lók és tékozlók elidegenítő szerződéseit. Werbőczi úgy fogalmazta meg Hármaskönyvének a tehervállalásról szóló címét, mintha az lenne a fontos, hogy milyen okból történt a tehervállalás és nem az, hogy a bevallásnak mik voltak az indító okai? Pedig a teher­vállalásnak tulajdonképen közvetlenül semmi köze sincs a fassió érvényességéhez. A praeiudicium címén megtámadott fassiók körül keletkezett perekben sohasem a körül forog a vita, hogy vájjon el­fogadható okból történt-e a tehervállalás, hanem egyedül csak azt vitatják, hogy milyen okból jött létre a fassió? Ez az egyedüli döntő momentum. A tehervállalás kérdése itt egészen háttérbe kerül, mert ennek hatálya csak oda terjed ki, csak azt szabályozta, hogy a rokonok milyen feltételek mellett támadhatják meg a sérel­mezett fassiót, ezért a perekben a tehervállalás már mindig csak az ítéletben kerül szóba, amikor figyelembe véve a tehervállalás -módját, ennek alapján meghatározzák, hogy a perben nyertes fel­peres milyen bírságot, illetve kártérítést köteles fizetni az alperes­nek. Mindezeken kívül Werbőczi meg sem említi a tehervállalás­nak azt a módját, amikor a fassionárius rokonai terhét birtokaira is vállalta. Ennek hatályát egy szóval sem magyarázza. Pedig hogy ez a módja a tehervállalásnak mennyire elterjedt és nagyjelentő­ségű volt, azt nemcsak az oklevelek bizonyítják, hanem még az is, hogy amikor Frank Ignác a rendi korszak legvégén megemlékezik a tehervállalásról, mintaként a tehervállalásnak ezt a módját közli.132 Összegezve a tehervállalásról eddig mondottakat, megállapít­ható, hogy a tehervállalásnak külső formája hasonló volt a szava­tossághoz, de belső lényegében különbözött attól. A szavatosság ugyanis elsősorban védelemre irányult. A szavatos védelmet, a megvásárolt föld birtokában való megtartást ígért — - ezt fejezik ki a szavatosság vállalásánál használt szavak is: „expedire", „defen­dere", „conservare" — kártérítési kötelezettsége már csak követ­kezménye a szavatosságnak, de nem képezi annak belső lényegét. A szavatosságnál a kártérítési kötelezettségnek ez a másodlagos 131 Ezt ő maga is mondja a 4. §-ban, ahol a racionabilis okból történt tehervállalás hatályáról beszél: „Quae quia filio vei íratri in lucrum haeredi­tatis succedunt: ideo simpliciter onera praeassumpta in tali casu revoeari et retractari non possunt." 132 A közigazság törvénye Magyarhonban. I. 351. 1. (Buda, 1845.)

Next

/
Thumbnails
Contents