Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
A TEHERVÁLLALÁS KÖZÉPKORI .JOGRENDÜNKBEN 381 otthon élőszóval, minden hivatalos forma mellőzésével biztosították a tulajdonost, hogy csak adja el birtokát, ők beleegyeznek és nem fognak ellene tiltakozni. Ennek az előzetes beleegyezésnek lehetett a megjelenési formája az, amikor a fassionárius „pro se et pro omnibus proximis et cognatis suis" jelent meg a hiteleshely előtt és tette meg bevallását. Az elidegenítő szerződéseknek ez az alakja, amellyel már a XIV. század elején találkozunk, az idők folyamán mind általánosabbá vált. A rokonok tehát az előzetes megbeszélés folyamán biztosították az eladót hozzájárulásukról, aki ennek folytán a hiteleshely előtt úgy jelent meg, mint aki nemcsak a maga, hanem egész beleegyezésre jogosult rokonsága nevében teszi meg fassióját. Hogy ez az egyszerűbb forma (Pro se et pro . . .) tényleg az előzetes megbeszélés kifejezője volt, arra azokból a tiltakozásokból is következtethetünk, amikor a tiltakozó például azért tiltakozik apja fassiója ellen, mert az azt az ő megkérdezése nélkül tette,42 vagy egy másik esetben azért, mert a fassió nem a tiltakozók hozzájárulásával és beleegyezésével jött létre.4 3 Az ilyen megbeszélések fontosságát bizonyítja az az eset, amikor a vármegye által birtokügyben megintett fél fia távollétében nem hajlandó nyilatkozni.4 4 Egyszerűbb forma volt a réginél és a vevőnek az előbbinél még nagyobb biztosítékul szolgált az, ha az eladó rokonai részéről ügyvédvalló levelet mutatott fel, ezzel dokumentálván, hogy azok egyetértenek vele.4 5 Hogy az ügyvédvalló levelet a rokoni hozzájárulás kifejezőjének is tekintették, mutatja az az eset, amikor az eladó jelen nem lévő fiai részéről ügyvédvalló levelet mutat föl, rokonai pedig személyesen, élő szóval adják beleegyezésüket.4 6 Más esetben az oklevél külön kiemeli, hogy a testvére részéről ügyvédvalló levéllel megjelenő fassionárius a kérdéses birtokot „... suo et nomine fratris sui supradicti vigore prefati procuratorii..." adja el.47 Amikor 1343-ban Walteríi László a maga és testvérei nevében Erzsébet királyné előtt 42 1354; „ . • . quod idem magister Johannes pater ipsus Dominici irrequisito et non consenciente eodem Dominico cum . . . magistro Paulo ... concordiam fecisset . . ." Zichy II. 574. 1. 43 1322: quod magister Dominicus, Johannes et Petrus... duas possessiones eorum . . . non ex consensu et voluntate ipsorum. . . perpétuassent ..." DL. 2092. 44 1421: „.л que quidem domina ad; premissa absque presencialitate pétri filii sui se respondere non posse retulisset . . ." Zalai II. 425. 1. Ugyanígy 1351: Zichy 111. 1. 45 Ilyen esetek: 1348: Zichy 11. 292; 1846: Zichy II. 225; 1357: DL. 4918; 1872: DL. 13482. Az ügyvédvalló levélben ugyanis az ügyvédvalló fél kijelentette, hogy beleegyezését és jóváhagyását adja mindazokhoz a cselekedetekhez, amelyeket ügyvédje vagy ügyvédjei tenni fognak: „ .. . ratum et l'irmum se prominens habiturum quidquid per dictos procuratores simul vei divisim, exhibitorem seu exhibitores presencium, actum factum et procuratum fuerit in causis suis universis." 1400. Zichy V. 212. 1. "« 1349: DL. 31266. 47 Л349: DL. 4036.
