Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
382 HÄNDEL BÉLA eladja egy birtokát Becsei Tötösnek, az oklevél külön kiemeli, hogy testvéreiért „absque literis procuratoriis" jelent meg és ezért a két fél olyan megállapodást köt egymással, hogy az eladó Walterfi László köteles egy kitűzött időpontban testvéreit elhozni és azokkal személyesen is megerősíttetni a most tett fassiót, vagy pedig, ha ez nem volna lehetséges, akkor köteles azok részéről ügyvédvalló levelet felmutatni és annak birtokában megismételni most tett bevallását, ha pedig e kötelezettségének nem tudna eleget tenni és ebből per keletkeznék, köteles 50 márkát fizetni Tötösnek még--a per kezdete előtt.48 A régi elidegenítési forma lassú elmaradásából esetleg arra lehetne következtetni, hogy a birtokjog lényegében változás állott be, mert az első pillantásra úgy tűnik fel a helyzet, hogy a tulajdonos rokonaitól függetlenül, önállóan idegenítheti el földbirtokát. Ez azonban csak látszat, az egyén rendelkezési jogát gátló, a rokonok akaratát képviselő korlát továbbra is fennáll, csak megnyilvánulási formája, módja változott meg. E korlát lényegben változatlan fennállását bizonyítja a beleegyezésre jogosultak aktív szerepe a szerződéseknél, amikor vagy előzetesen (kifejezője: ,,pro se et pro..."), vagy a szerződés megkötésekor (kifejezője: az ügyvédvalló levél), vagy pedig annak megkötése után49 erősítik meg és hagyják jóvá-a tulajdonos bevallását. A régi formával szemben tehát a rokon e három módozat valamelyike útján nyilvánította ki hozzájárulását a szerződéshez, bár mint láttuk, még a XV. században is előfordul néha, hogy személyesen van jelen a fassió megtételénél. Beleegyezéséről a legékesszólóbban az beszélt, ha nem támadta meg a szerződést és ez volt a lényeg. A XIV—XV. századok fordulójára a régi nemzetségi birtoklestek felaprózódtak, a rokonság pedig ennek következtében szétszóródott. Az elszegényedett nemzetségtag számára a király vagy valamelyik hatalmas magánföldesúr szolgálata az esetleges újbóli felemelkedés, meggazdagodás lehetőségét jelentette, ez a szolgálat pedig sok esetben messze elszólította szülőföldjéről, llv körülmények közt aztán könnyen megeshetett, hogy a távollevő beleegyezésre jogosult rokon tudta nélkül jött létre szerződés, melyről ha tudomást szerzett és azt ellenezte, tiltakozott az ellen valamelyik arra hivatott hely előtt. XIV. és különösen XV. századi okleveles forrásanyagunk, főleg a családi levéltárak, hemzsegnek a különböző prohibícióktól. A tiltakozás pedig erős fegyver volt a rokon kezében és ezeknek a nagy tömege ugyancsak az egyén rendelkezési jogát gátló korlát töretlen fennállását bizonyítja. A korlát annyira erős volt, hogy például amikor II. Ulászló Bodó Ferencnek birtokai felett élet és halál esetére szóló szabad rendelkezési jogot adott 48 Zichy II. 00. hasonló megállapodások meg: 1342: DL. 3485; 1343: Zichy II. 66. 19. jegvz.
