Századok – 1944
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: III. Ottó császár és Magyarország az újabb történetírásban 1
III. OTTÓ CSÁSZÁR ÉS MAGYARORSZÁG AZ ÚJA1SB TÖRTÉNETÍRÁSBAN 35 II Henriktől kezdve — aki a pogány vendekkel szövetkezett a keresztény lengyelek ellen — immár minden térítő jogcím, sőt vallási tekintet nélkül vitték tovább a hagyományos, olykor rómaias mezbe öltöző, de végső céljában mindenkor hegemoniális jellegű politikát. Ennek folytatása azonban a XII. század nagy európai reakciója következtében egyre kilátástalanabbá vált, majd a XIII. században a Kúria, a német partikularizmus s a kialakulásbán lévő nemzetállamok csapásai alatt a régi Birodalom végső összeomlásához vezetett. Az események tehát — akár előrelátta azokat III. Ottó, akár nem — mindenképen az ő német szempontból irreálisnak tetsző univerzalizmusát igazolták.120 ПЕКИ JÓZSEF 1201 Dolgozatom befejezése után vettem kézhez Balogh Józsefnek „Ratio és mos" (Kny. az Archívum' Pliilologicuin 1943. évf. 3. füzetéből) című, a szentistváni Intelmek kérdését jelentékenyen előrevivő tanulmányát, mely érzékenykedéstől sem mentes érvelésével (id. erre különösen a 128. jegyzetet) sajnálatos módon elhomályosítja a nézeteink között fennálló lényegi egyezést. Szerinte pl. azért kívánom a Rcma-eszme nyomait az Intelmekből eltüntetni, hogy azokat azután „a szentistváni államalapítás művében se tudjuk megtalálni" (50. 1.). Ügy gondolom, hogy jelen dolgozatom e nekem tu ajdonított szándék valóságát illetőleg megfelelő felvilágosítással szolgál. Ettől függetlenül sem hiszem azonban, hogy a Balogh által is az 1015 körüli időre datált Institutio Morum oly értelemben volna „a magyar államalapítás születési okmányának" tekinthető, hogy annak eszmei, irodain i reminiszcenciái az 1000. év politikai eseményeit és összefüggéseit megvilágíthatnák. Az Inst'tulio Morum egyetlen oly elemet sem tartalmaz, mely a Schramm és Brackmann által III. Ottónak tulajdonított igények és célok magyar részről való honorálását bizonyítaná. Éppen ellenkezőleg — m'nt erre ismételten hivatkoztam — az Intelmekben határozott szuverénitás-ludat szólal meg. Ez a szuverénitás igény viszont teljes összhangban áll azzal — a modern teóriáktól független, univerzaliszlikus, de nem imperialisztikus — Róma-gondolattal, melyet III. Otté) a valóságban hirdetett s mint polit kus megvalósítani iparkodott. Nézetcink etekintetben is közelebb állanak egymáshoz, ír intsem az Balogh legutóbbi tanulmányának fogalmazása alapján fellehető volna. 3*
