Századok – 1944

Tudományos vita - CSAPODI CSABA: Megjegyzések a Településtörténet módszeréhez 270

272 csapodi csaba a) Kisvezekényen IIa Bálint szerint az 1670, 1715, 1720, 1770-i összeírást használtuk. Értekezésemben ezek közül csak az első három található. b) Viszont Barsvörösváron kihagyja az ott közölt 1714-i összeírást. c) Zsitvaújfalun nem található 1570-i névsor. d) Néveden 1615-ből nincs névjegyzék, csak egy személynév, amely Tild község decimájában maradt fenn (1. 31. lap jegyzet). e) IIa Bálint szerint egy-egy községben „legfeljebb hat-nyolc" névsort közlünk. Ügy látszik azonban, hogy e tekintetben az adattárnak csak első öt községét vizsgálta át, amelyekről valóban kevés összeírás állt rendelkezésünkre. Ezzel szemben a továbbiakban Verebélyen 17, Tilden 14, Alsógyőrödön és Töhölön 10, Hulkm 11, Ahán 16 stb. összeírás névanyaga található az adattárban. f) IIa Bálint szerint munkám végeredménye, hogy a verebélyi járásban a XVI. században 30 „tiszta magyar" is hét „felerészben magyar" község van. A valóságban 17 „magyar jellegű", 14 „magyar többségű" (összesen tehát 31, nem 30) és nem hét,, hanem hat nem is felerészben magyar, hanem „vegyes vagy bizonytalan". g) Ugyanígy 1770 körül nem 13 „tiszta tót" és hét többségében tót község található, hanem 15 (vagy ha Nagy- és Kis-Sárit külön községnek veszszük, 16) „tót jellegű" és nem hét, hanem nyolc tót többségű község. CSAPODI CSABA