Századok – 1944

Tanulmányok - PAIS DEZSŐ: Miklós püspök írta-e a tihanyi alapítólevelet 232

miklós püspök írta-f, a tihanyi alapítólevelet? 235 hogy III. Henrik balsikerű magyarországi hadmenete (1051.) után a magyar királyt megbékítse a császárral (Hugo követjárására nézve vö. Pau 1er: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I2, 101—2). A magyar-cluny-i kapcsolatokra nézve vö. D. Pais: Les rapports franco-hongroises sous le règne des Árpád. 1. Relations politico-dynastiques et ecclésiastiques: Revue des Etudes Hongroises et Finno-Ougriennes I, 15—6.1 Így cluny-i mintára használhatták nálunk a XI. század közepe táján a beatissimus-t általában az apátoknak vagy egyik-másik apátnak a címzéséül. — A beatissimus magasabb egyházi tisztségeket betöltő emberekre alkalmazva bizonyára olyan képzetmozzanatokat foglalt magában, aminők az ilyenek voltak: Szent Lászlónak az 1083—1095. évekből származtatott pannonhalmi összeíró levelében: beatissimus rex Stephanus; „ecclesiam beatissimi martini"; „monasterium beatissimi Petri" (PRT. I, 590—1) S 1102. papai oklevél: „monasterium Sancti Martini' és Beato Martino, Beati Martini (i. h. 592—3) | beatus panlus a Pray-kódexnek a Halotti Beszéd után közölt latin sermojában vagy a bovdug michael archangel a Halotti Beszédben. 3. Vájjon a conscriptum est hoc priuilegium nem magyarázható-e másképen, csak úgy, hogy 'ez a kiváltságlevél íratott, ezt a kiváltságlevelet írta"? A Klotz-féle latin-német szótár szerint a conscribo 2. jelentése 'in Schrift zusammensetzen, schriftlich ab- od. verfassen, in Schrift aufreichnen od. entwerfen'. Forcellini — De-VitII, 403 szerint meg: „Conscribo saepe significat scribendo eomponere, rem aliquam scribendo tractare." Vagyis a conscribo nem csupán az írás technikai műveletére vonatkozhatik, hanem az ez előtt és e mögött végbemenő szellemi tevékenységre is; nemcsak a betűkkel való megrögzítést jelölheti, hanem az írás alapjául szolgáló anyag előteremtését és közlésre alkalmas formába való megszerkesztését, megfogalmazását is. 4. De hogy a conscriptum est kifejlzést az írás mesterségbeli oldalától ez esetben elvonatkoztassuk, annak nem mond-e ellene, hogy aki ezt a műveletet végezte, oklevelünk nótárius-nak mondja? Hogy valakit notarius-nak jeleznek, nem kell-e úgy felfognunk, hogy egyszersmind az ő kezeírásával van dolgunk? Hajnal István Írástörténete 29—30 szerint: „az utolsó évek kutatásai... egybehangzóan vallják, hogy a régi felfogás, amely szerint az oklevelek szellemi előkészítése és fogalmazása az oklevél tisztázásától elkülönített munka volt, alsóbbrendű foglalkozás, amelynek céljaira külön másoló Írnokok állottak a nagyobb oklevéladóhatóságok rendelkezésére, nem állja meg a helyét... Nemcsak a kisebb kancelláriák, hanem a királyok és a császárok okleveleit is rendesen azok írták, akik fogalmazták, illetve a legtöbb szöveg-fogalmazóról bebizonyosodott, hogy oklevelet is tisztázott. A kancelláriák ezen papjai pedig a papság legjavából valók voltak, fejedelmek jogi tanácsadói, külföldi udvarok követei és közülük sok kanonokról, prépostról, néha püspökről is tudjuk, hogy okleveleket tisztázott; mert hiszen az oklevél megírása hozzátartozott az oklevél egész létrejötte körül szükséges jogi tudáshoz." Az idecsatolt jegyzetben Hajnal az idézett felfogás támogatására adatokat hoz fel. 1 Az 1055-i oklevélben felismerhető francia jellegű diplomatikai mozzanatokra rámutat Szentpétery: Oklevéltan 41'—3.