Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
* 230 gárdonyi albert források" elnevezését azzal magyarázta, hogy a királyi vár alatt fakadnak.5 8 Budához hasonlóan Visegrádon is egymás mellett állottak a polgári város és a királyi vár, amely utóbbi a fellegvár alatt közvetlenül a Duna partján terült el. Ennek a királyi várnak az építését Ranzanus5 9 Mátyás királynak tulajdonította, amivel szemben Bonfini szerint6 0 helyesen csupán az ottani épületek kibővítése volt a nevezett uralkodó müve, amint a budai királyi palotában is inkább csak a meglévő épületek művészi kiképzése tulajdonítandó Mátyás királynak. Ballagi Aladár vetette.fel azt a gondolatot,6 1 hogy Budának a renaissancekori olasz városok hasonlatosságára „királyi" (regia) volt a mellékneve, amely elnevezés szerinte már Zsigmond király idejében felbukkant, Mátyás király korában pedig széltében használatos volt. Ez a megállapítás az időpont tekintetében téves, mert a „királyi" melléknév használatát sem Zsigmond, sem Mátyás korában igazolni nem'lehet. A legrégibb idevágó forrás Borgbiriusnak 1516-ban kiadott „Compendiarius libellus" kezdetű müve,62 melyben a „Buda regia" kifejezés az „amoenum el crapulosum Olomutium" és „pulclira Vienna" társaságában fordul elő, tehát nyilvánvalóan a város jellemzésére szolgál. Hasonló értelmű a Verbőczy Tripartitumának 1545. évi kiadásához irott ajánlólevél, melvet a könyvnyomtató, Várdai Pál esztergomi érsekhez intézeti s ahol Buda mint „Ungariae urbs plane regia" van megjelölve; Vadianus „Epitome trium terrae partium" című művének 1548. évi kiadásában pedig a következőket olvassuk Budáról: Qua in ortum spectat, arcem habet vere regiam, seu amplitudinem eius, seu magniticentiam et loci amoenitatem considérés", amely magyarázat egyszersmind a regia kifejezés értelmét is megadja. Ezt a nyelvhasználatot, mely az előadottak szerint a XVI. század terméke volt, az újkori írók is átvették, р. o. Szerdahelyi 1732-ben kiadott „Celebrium Hungáriáé urbium chorographia" című müvében (113. 1.): e re futurum est paucis meminisse gentium ас dominorum ea, qua Budám civitatem vere regiam incolebant, serie". Ez indította arra Kazinczy Ferencet is, hogy 1828-ban írt uti naplójában a „királyi Buda" kifejezést használja az egykorú Budáról, amely távolról sem közelítette meg a középkori magyar fővárost. A királyi kifejezés azonban nem volt egyedüli jellemzője a középkori Budának, nevezték azt „kincses Budának" is amint ezt Verancsics Antalnak magyar nyelven írott krónikájában olvashatjuk: így kele kynches Buda az Suliman terek chazar 58 Huius generis sunt infra arcem regiam aliae regiae vocatae propter vicinam reeiam. 59 Epitome indice I. Decadis IV. libro VII. 61 Buda és Pest a világirodalomban 7. 1. 62 Ballagi id. m. 127. 1.
