Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
magyarország középkori fővárosa 231 kezyben. Hajnik azon megállapítása tehát,6 3 hogy a királyi udvar az Árpád-korszak vége felé már állandóan Budán tartózkodott, inkább csak III. Endre uralkodási idejére s annak is utolsó éveire látszik érvényesnek; ennek pedig abban a biztonságban kell az okát keresni, melyet a budai Vár nyújtott a sok nehézséggel küzdő uralkodónak. Buda már azért sem lehetett ebben az időpontban állandó királyi székhellyé, mert III. Endre halálakor még állott az óbudai királyi palota, mely a tisztán honvédelmi célokra épült budai Várnál több kényelmet biztosított, csupán biztonság tekintetében állott mögötte. I. Károly király előbb Temesvárt, aztán Visegrádot tette meg a királyi udvar állandó székhelyévé s ámbár I. Lajos király uralkodása alatt egy ideig Budán volt a királyi udvar, Visegrád tovább is versenytársa maradt Budának s szerepét egészen a mohácsi vészig változatlanul megtartotta, amint ezt Mátyás király visegrádi építkezései is igazolják. Az egykorú forrásokban Buda Zsigmond király uralkodásától kezdve szerepel az ország fővárosaként, ami nem csupán a mind fényesebbé váló királyi palotában, hanem abban is kifejezésre jut, hogy az ország főpapjai és főurai, kik az uralkodó mellett és az uralkodó nevében gyakorolták az államhatalmi ténykedéseket, elsősorban azok középkori legfontosabb ágát, a bíráskodást, mindannyian háztulajdonosok voltak Budán. Budát az 1456. évi tárnokszéki statutum04 éppen azért tekintette az ország fővárosának, mert a nemesség, amelyre nézve más jogszokások voltak érvényesek, itt lakott (Darumb das Ofen ist die Haupstatt, darum ander Becht des Urtels gesprochen und vollendt werden). Buda fővárosi jellegére utal a későbbi tárnokszéki cikkelyek azon pontja is, amely szerint a városok legfőbb bírája a tárnokmester régi szokás alapján állandóan Budán köteles lakni, s a tárnokszéki. ülések nem a budai várban, hanem Buda városában tartandók."5 Ennek az időszaknak az emléke élt a török hódoltság megszüntetése idején s ezért állította vissza az 170,3. október hó 23-án kelt királyi kiváltságlevél Buda fővárosi jellegét. GÁRDONYI ALBERT 03 Bírósági szervezet és perjog 18. 1. «« Századok, 1934, évf. 587. 1. Non in Castro Budensi aut extraneo loco sed in ipsa Budensi civitate
