Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
22 t gárdonyi albert írtak össze Budán, amelyekben 1352 nagyobb, 3027 kisebb szobát és 742 boltot számláltak 637 pincén és 4705 ló befogadására szolgáló istállón kívül. Ez összeírás alapján Salamon Ferenc és Tagányi Károly megkísérelték a városban lakók lélekszámának hozzávetőleges megállapítását, eredményeik azonban nem látszanak megbízhatóknak, mert a főpapok és főurak tulajdonában levő házakat csupán akkor lakták, amikor az udvar Budán volt, már pedig ebben az időben sok budai ház volt főpapok és főurak kezén. Mindenesetre középkori értelemben véve tekintélyes város lehetett Buda, amelyhez hasonló ebben az időpontban Magyarország területén belül alig volt. Királyi székhelynek s az ország fővárosának44 nevezte Budát Mátyás király azon évnélküli szövegben fennmaradt oklevele, melyben Sasad területét Budához csatolta. Ugyanezzel a szóhasználattal találkozunk Mátyás király másik ugyancsak évnélküli szövegben fennmaradt oklevelében,4 5 mellyel a budai alsóvárosnak vásártartási jogot adományozott. Ez azonban nem jelenti azt, mintha Mátyás király uralkodása idején egyedül Budát tekintették volna királyi székhelynek, mert a pápai követ 1463-ban csupán úgy jellemzi a várost,4 " mint amelyik elsőrangú székhelye (residentia principalis regis) az uralkodónak. Különösen Callimachusnak Mátyás király uralkodása idején készült „De rebus gestis Uladislai regis" című művében van Buda következetesen az ország fővárosaként megnevezve, ami amellett tanúskodik, hogy külföldön is így volt ismeretes. Már a nevezett munkához írt előszavát is azzal végezte a szerző, hogy amint Lengyelországnak Krakkó, Litvániának Vilna, úgy Magyarországnak Buda a fővárosa és az uralkodó székhelye. De magában a szövegben is úgy tüntette fel Budát, mint amelynek Ulászló számára történt megszerzése különösen fontos - esemény volt, mert Buda az ország fővárosa. II. Ulászló királynak 1497. május 13-án VI. Sándor pápához intézett folyamodása,47 melyben a budai Boldogasszony-egyház plébánosa számára egyházi kiváltságokat kért, mintegy indokolásként azt hozta fel, hogy a magyar királyok Budán szokták székhelyüket tartani. Ugyanezt hangsúlyozottan is kiemelte Buda város tanácsának 1498. június 30-án kelt oklevele,4 8 melyben Karánsebes város tanácsával a helybeli jogszokásokat közölte. De arra is rávilágít a nevezett oklevél szövege, hogy Budát ebben az idő-44 Quae est sedes et solium regiae dignitatis caputque regni nostri. Formulae solennes 531. 1. 45 Formulae solennes 539. 1. <e Kovachich: Scriptores II. k. 18. 1. 47 Mon. Eppatus Vespremiensis IV. k. 77. 1. quod reges Hungarie pro tempore existentes in oppido huiusmodi communiter residere eonsveverunt. 4B Podhraczky: Buda és Pest 125. kk. hanc ipsam civitatem Budensem, ad quam propter honorificum et notabilem situm ac fundationem reges Hungarie pro tempore exsistentes communiter residere eonsveverunt.
