Századok – 1944

Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219

magyarország középkori fővárosa 227 suk, hogy az Vencel cseh király halálával kapcsolatos, aminek időpontja 1419. augusztus 16. Nagy elragadtatással írt Windecke erről a palotáról,40 amiben mindenesetre nagyon sok a túlzás. Az azonban kétségtelen, hogy Zsigmondot az az elgondolás indí­totta az építkezésre, hogy udvara számára az addiginál megtele­lőbb székhelyet teremtsen. Ambrosius Camaldulensis leveléből, amelyet Pray41 1417-es év­számmal közölt, arra szoktak következtetni, hogy a budai új palota építése már 1417 előtt kezdetét vette. Az 1417-es évszám­ról azonban maga Pray jelentette ki, hogy az csupán feltevésen alapul s erre a feltevésre azért volt szükség, mert Pray forrása (apud Aeneam Sylvium epistola CCCLIII.) 1458-as évszámmal közölte azt, ami nyilvánvalóan hibás, mert Zsigmond király, kihez a nevezett levél intézve volt, már 20 esztendővel korábban elhalt. A valóság ezekkel szemben az, hogy Ambrosius Camaldu­lensis, másnéven Ambrosio Traversari 1435. decerpber 2-án indult útnak Bécsből, hogy a pápa megbízásából Zsigmond királlyal tár­gyaljon.42 Tárgyalásai befejeztével 1436. január 15-én Székes­fehérváron vett búcsút Zsigmond királytól, aki arra bíztatta, hogy Magyarország területének elhagyása előtt még tekintse meg budai építkezéseit, amint ez a szóbanforgó levél szövegéből kitetszik. Az uralkodó óhajtásának megfelelően Ambrosius Camaldulensis tár­saival együtt 1436. január 19-én Budára érkezett, ahol megtekin­tették a folyamatban levő építkezéseket. Csak ezután írhatta azt, ami 1436. január 21-én kelt levelében foglaltatik, amely levél Praynál 1417-es évszámot kapott. A levélben foglalt nagyhangú kijelentéseknek természetesen nem szabad túlzott értéket tulajdo­nítani, mert azokat az udvariasság parancsolta a levélírónak. Az udvariasság kényszerítette a levélírót az elismerésre már azért is, mert látta, hogy az uralkodó milyen nagyra volt budai építkezé­seivel. De dicsérni kellett a látottakat azért is, mert a nevezett azon megbízatással járt Magyarországon, hogy Zsigmond királyt a baseli zsinattal szemben a pápa melletti állásfoglalásra bírja s ennek hathatós eszköze volt az uralkodó építkezéseinek a dicsé­rete. Az sem lehetetlen, hogy Zsigmond király azért bírta rá a követet Buda megtekintésére, hogy ezzel is előmozdítsa azt az elgondolását, mellyel a baseli zsinat tárgyalásait Budán kívánta folytatni. Igazolható ez az uralkodó 1437. április 3-án kelt utasí­tásával,43 amellyel kapcsolatosan kimutatást készíttetett a városban rendelkezésre álló helyiségekről. E szerint összesen 967 házat 40 Und rieht do ein Buwe, wann er gar einen costlichen Buwe. liess machen, wann ich mein, dass ie kein Mönschenbild einen solichen wende­lichen, nützlichen, kostlichen buwe. 41 Annales II. k. 267. 1. 42 Apró István.: Amrosio Traversari 43. 1. 43 Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte des Haussitenkrieges II. k. 473. skk. Századok 1944, IV-VI. 15

Next

/
Thumbnails
Contents