Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
magyarország középkori fővárosa 227 suk, hogy az Vencel cseh király halálával kapcsolatos, aminek időpontja 1419. augusztus 16. Nagy elragadtatással írt Windecke erről a palotáról,40 amiben mindenesetre nagyon sok a túlzás. Az azonban kétségtelen, hogy Zsigmondot az az elgondolás indította az építkezésre, hogy udvara számára az addiginál megtelelőbb székhelyet teremtsen. Ambrosius Camaldulensis leveléből, amelyet Pray41 1417-es évszámmal közölt, arra szoktak következtetni, hogy a budai új palota építése már 1417 előtt kezdetét vette. Az 1417-es évszámról azonban maga Pray jelentette ki, hogy az csupán feltevésen alapul s erre a feltevésre azért volt szükség, mert Pray forrása (apud Aeneam Sylvium epistola CCCLIII.) 1458-as évszámmal közölte azt, ami nyilvánvalóan hibás, mert Zsigmond király, kihez a nevezett levél intézve volt, már 20 esztendővel korábban elhalt. A valóság ezekkel szemben az, hogy Ambrosius Camaldulensis, másnéven Ambrosio Traversari 1435. decerpber 2-án indult útnak Bécsből, hogy a pápa megbízásából Zsigmond királlyal tárgyaljon.42 Tárgyalásai befejeztével 1436. január 15-én Székesfehérváron vett búcsút Zsigmond királytól, aki arra bíztatta, hogy Magyarország területének elhagyása előtt még tekintse meg budai építkezéseit, amint ez a szóbanforgó levél szövegéből kitetszik. Az uralkodó óhajtásának megfelelően Ambrosius Camaldulensis társaival együtt 1436. január 19-én Budára érkezett, ahol megtekintették a folyamatban levő építkezéseket. Csak ezután írhatta azt, ami 1436. január 21-én kelt levelében foglaltatik, amely levél Praynál 1417-es évszámot kapott. A levélben foglalt nagyhangú kijelentéseknek természetesen nem szabad túlzott értéket tulajdonítani, mert azokat az udvariasság parancsolta a levélírónak. Az udvariasság kényszerítette a levélírót az elismerésre már azért is, mert látta, hogy az uralkodó milyen nagyra volt budai építkezéseivel. De dicsérni kellett a látottakat azért is, mert a nevezett azon megbízatással járt Magyarországon, hogy Zsigmond királyt a baseli zsinattal szemben a pápa melletti állásfoglalásra bírja s ennek hathatós eszköze volt az uralkodó építkezéseinek a dicsérete. Az sem lehetetlen, hogy Zsigmond király azért bírta rá a követet Buda megtekintésére, hogy ezzel is előmozdítsa azt az elgondolását, mellyel a baseli zsinat tárgyalásait Budán kívánta folytatni. Igazolható ez az uralkodó 1437. április 3-án kelt utasításával,43 amellyel kapcsolatosan kimutatást készíttetett a városban rendelkezésre álló helyiségekről. E szerint összesen 967 házat 40 Und rieht do ein Buwe, wann er gar einen costlichen Buwe. liess machen, wann ich mein, dass ie kein Mönschenbild einen solichen wendelichen, nützlichen, kostlichen buwe. 41 Annales II. k. 267. 1. 42 Apró István.: Amrosio Traversari 43. 1. 43 Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte des Haussitenkrieges II. k. 473. skk. Századok 1944, IV-VI. 15