Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
22 t GÁRDONYI ALBERT Amint azonban Zsigmondot 1410-ben római királlyá választották, udvarának fénye is emelkedett s nemzetközi viszonylatban mind jelentősebbé vált. Bizonyságul szolgálhat erre az 1412. május 22-eről kelt jelentés,34 amely nagyszámú uralkodó, herceg, gróf és lovag részvételével megtartott budai összejövetelről számolt be. Ez az összejövetel azon alkalomból történt, hogy a lengyel-litván békekötéskor Zsigmond király meghívta udvarába a német birodalmi fejedelmeket és városokat.3 5 A nevezett jelentés szerint annyi ember gvült össze ez alkalommal Budán, hogy ámbár az összejövetel színhelye a királyi udvar volt, a megjelentek és kíséretük elhelyezésére a város alig lehetett elegendő s valószínűleg a város körül kellett tábort ütniök. Ilyen fényes gyülekezetet addig csupán a visegrádi udvar látott, amelynek szerepét innen kezdve a budai királyi udvar volt hivatva átvenni s Visegrád inkább csak ideiglenes tartózkodási helyül szolgált. Kifejezetten először Zsigmond király krónikása, Eberhardt Windecke38 nevezte Budát az ország fővárosának azzal kapcsolatosan, hogy a dán király budai fogadtatásáról írt. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy Zsigmond király uralkodása alatt már Budát tekintették Magyarország fővárosának. Windecke krónikája szerint a dán király ez alkalommal Visegrádon is megfordult,37 ahol a budaihoz hasonló ünnepélyességgel fogadták, ami arra mutat, hogy Visegrád egyelőre* még nem vesztette el teljesen régi jelentőségét. > Ámbár a budai várat már Nagy Lajos király építtette, mégsem felelt meg a királyi udvartartás céljainak s ezért történt, hogy Zsigmond király a régi palota közelében új palotát építtetett, mely a középkor végéig „friss palota ' néven volt ismeretes. Ez az elnevezés arra mutat, hogy már régibb palota is állott ott. Az építés megkezdésének időpontja nem állapítható meg pontosan, az azonban bizonyos, hogy Zsigmond király nem tudta befejezni a megkezdett építkezést. Már Bertrandon de la Brocquière 1432. évi útleírásában is azt olvassuk, hogy Zsigmond király budai építkezései akkor fognak teljes nagyságukban és szépségükben kibontakozni, amikor be lesznek fejezve. 1432-ben tehát még folyt az építkezés, ami Zsigmond király haláláig nem nyert befejezést, mert Bonfininél az olvasható,38 hogy a megkezdett építkezést az uralkodó nem fejezte be. Az építkezés megkezdésének időpontjára nézve a legjobb forrás Windecke krónikája,39 ahol azt olvas-34 Aschbach Bd. I. Beilage XI. 35 Deutsche Reichstagsakten VII. к. 186. és 188. számok. 3e Altmann kiadása 172. 1. Hie reit Konig Sigmont und Placentinus der Cardinal gein dem Konige von Denemarg und fürten gen Ofen die Hauptstadt in Ungarn. 37 Wart hertzich zu Ofen und zu Blidenburg empfangen. 38 Decadis III. libro 3. 39 Altmann-kiadás 109. 1.
