Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI FŐVÁROSA 225 ellenkező feltevéssel szemben fenntartotta azon meggyőződését, hogy Üjbuda azonos a tatárjárás után a budai Várhegyen épült új várral, illetőleg várossal. A Schier Xistus nyomán haladók táborát azonban nem sikerült meggyőzni és Gömöri Havas Sándor még 1891-ben is „Óbudai királyi várak"-ról írt,30 aminek hatása a legújabb időkig fennmaradt az irodalomban. 1355 után újból Visegrád lett a királyi udvar állandó székhelye s Budáról aránylag kevés oklevél van keltezve, ami csupán átmeneti budai tartózkodás mellett tanúskodik. Ennek oka pedig minden valószínűség szerint abban rejlett, hogy a visegrádi királyi palota még mindig nagyobb kényelmet biztosított a budai várnál. A budai várat ugyanis IV. Béla király nem a királyi udvartartás céljaira építtette, Visegrád ellenben kifejezetten erre a célra épült. Valószínűnek tekinthető, ámbár errenézve közvetlen bizonyítékaink nincsenek, hogy a királyi udvartartás Budára történt áthelyezésével kapcsolatosan az itteni vár átépítésen ment keresztül, amint erről az „István herceg tornya" elnevezésen kívül Nagy Lajos király 1365. február 4-én kelt oklevele is31 tanúskodik, ' amelyben János nevü kőfaragómesternek budai házal ajándékozott azért, mert építőmunkát végzett számára. A budai házadományozás ugyanis arra látszik mutatni, hogy ez az építőmunka Budán folyt, ami csupán a királyi vár átépítésére vonatkozhatik. Ez az átépítőmunka azonban még mindig nem tette versenyképessé a budai várat s ez volt az oka annak, hogy a királyi udvar később is szívesen tartózkodott Visegrádon. Az oklevelek tanúsága szerint a helyzet Nagy Lajos király halála után sem változott, Visegrád tovább is megtartotta régi szerepét. A budai várnak azonban katonai szempontból nagy lehetett a jelentősége azért, mert uralkodó helyet foglalt el az ország középpontjában. Ezt a katonai jelentőséget már régebben felismerték, ezért tartotta itt székhelyét III. Endre király és utóda Vencel is. Ezért szállott itt meg Kis Károly nápolyi király s itt érte a gyilkos merénylet, melynek áldozatul esett, amint ez Windecke krónikájában olvasható.32 Zsigmond király uralkodása kezdetén a budai királyi udvar a külföldiekre még nem gyakorolt nagyobb hatást, legalább is Gonzaga Ferenc követének 1395. december 10-én kelt jelenléséből33 erre lehet következtetni. Ennek viszont csupán az lehet a magyarázata, hogy a nevezett követ nem látta, a visegrádi királyi palotát, amely ebben az időpontban még túlszárnyalta a budait. 30 Budapest Bégiségei, III. évf. 5. kk. 31 Századok, 1008. évf. 753. 1. in edification« et constructione domoruin nostrarum lapidariarum. 32 Do wart konig Karle von Napol erslagen zu Ofen in der Vesten in der Stuben, do man sieht in die Capell. 33 Thallóczy Lajos: Mantovai követjárás Budán, 110. L curia ista, que nomen curie non meretur, tanta paupertate regit ipsa.
