Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
22 t GÁRDONYI ALBERT és az udvari bírósági oklevelek keltezéséből kitűnik.2 4 Buda csaknem egy egész évtizeden keresztül a királyi udvartartás állandó üzékhelyéül szolgált, miután ezt megelőzően, de ezt követően is Visegrád volt az anjoukori magyar királyok állandó székhelye. Ugyancsak Budán keltek Nagy Lajos király öccsének, István hercegnek oklevelei is, aki az uralkodó nápolyi hadjáratának tartama alatt a kormányzati ügyeket intézte. István hèrceg 1353. június 29-én kelt oklevelében25 kifejezetten Nagy Lajos király állandó tartózkodási helyeként nevezte meg Budát s ugyancsak István herceg építtette fel a budai vár hatalmas déli tornyát, melyet Zsigmond király 1434. január 17-én kelt oklevele „István herceg tornya" néven jelölt meg.26 De maga Nagy Lajos király is Budát jelölte meg udvartartása székhelyéül 1352. szeptember 20-án kelt oklevelében,2 7 ahol a Budán tartott országgyűlésről emlékezett meg. A királyi udvartartásnak Budára történt áthelyezése tette indokolttá azt is, hogy az óbudai káptalan területén állott várat az uralkodó megszerezze, amint ez az indokolás az 1353. szeptember 1-én kelt pápai bullában olvasható.2 8 Ebben az oklevélben fordul elő elsőízben az Újbuda elnevezés, amelyet ezenkíyül csupán a Margit-legendában olvashatunk. Az Újbuda elnevezésnek pedig az a magyarázata, hogy a budai Várhegyen épült várat a hivatalos „Pestújhegyi vár" elnevezésen kívül „Budai vár" néven is emlegették. Minthogy pedig a káptalani területen épült vár az „Óbudai vár" nevet viselte, a budai Várhegyen épült várat szükségképen „Űjbudai várnak" kellett nevezni. Ezek szerint az „Űjbudai vár" elnevezés egyenértékű a „Budai vár"-ral, illetőleg a „Pestújhegyi vár"-ral, amivel szemben áll az „Óbudai vár", amelynek eredeti neve „Budai vár" volt, amint az óbudai káptalan is úgy nevében, mint pecsétköriratában mindig a „budai" káptalan elnevezést használta. Semmiképen sem fogadható el ennek következtében a Schier Xistus okfejtése (Buda sacra 6. 1.), amely szerint „Újbuda" óbudai területen állott, külön vár volt. Erre a tévedésre már Salamon Ferenc is rámutatott29 s minden 24 1347. január 25-től kezdve (Anjoukori oktár. V. k. 2. 1.) állandóan Budáról vannak keltezve a királyi oklevelek és Budáról vannak keltezve az országbíró (Anjoukori oktár. V. k. 31i. 1.) és a nádor (Anjoukori oktár. V. k. 14. 1.) oklevelei is, ami nyilvánvalóan arra mutat, hogy 1347-től kezdve Buda lett az ország kormányzati központja. Ez a gyakorlat egészen 1355. szeptember 25-ig (Anjoukori oktár. VI. k. 371. 1.) kimutatható. 25 Anjoukori oktár. V. k. 387. 1. ad quindenas reversionis dicti domini regis de partibus transmarinis is Budám locum mansionis sue. -e Cis turrim quondam ducis Stephani in Castro nostro Budensi. 27 Tudományos Gyűjtemény, 1827. évf. X. 67. 1. in congregatione nostra Bude, ubi nostra residet curia, celebrata. 28 Cum ipsi in Castro suo de Nova Buda cum suis familiaribus commorerentur ipsumque Castrum situatum existai prope Castrum aliud de Veteri Buda nuncupatum. 29 Budapest története III. к. 257. skk.
