Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI FŐVÁROSA 223 szik azzal a tárnoki házzal, amely Zsigmond király 1434. január 17-én kelt oklevele szerint1 9 az István-torony közelében állott s a későbbi királyi palota legrégibb részei közé tartozott. Az árpádházi királyok V. István királytól kezdve gyakran keltezték okleveleiket Budáról, minthogy azonban a Buda elnevezés eredetileg Óbudát jelentette, sokáig nem állapítható meg, vájjon Budáról vagy Óbudáról van-e szó az oklevelekben. IV. Béla király több oklevele20 Budáról van keltezve, de ezek minden valószínűség szerint még Óbudára vonatkoznak, s csupán onnan kezdve értelmezendő a Buda elnevezés kétségtelenül a Várhegyen épült városra, amióta Óbuda megjelölésére a „Vetus Buda" név szolgált. Határozottan a budai Várhegyen épült várból keltez 1279. július 13-án Fülöp fermói püspök és pápai követ (in Castro Budensi), ami abból is kitűnik, hogy IV. László király 1280. augusztus 15-én kelt oklevelében21 elismerte a budavári bíróhoz intézett rendeletét, mellyel a pápai követ által összehívott zsinat tagjait a várból kitiltotta s élelmiszerekkel való ellátásukat is megakadályozta. Úgy látszik, hogy 111. Endre király az első uralkodóink sorában, aki huzamosabban tartózkodott a Várhepven épült várban, amit okleveleinek keltezésén kívül az is bizonyít, hogy az itteni ferencrendiek templomában temették el. Egyébiránt árpádházi uralkodóinknak későbbi értelemben vett székhelyük még nem volt, állandóan jártak-keltek az országban s olyan helyeken is tartózkodtak, amely a királyi udvartartás ellátására nem volt megfelelő. IV. Béla király 1263. évi okleveléből22 kiviláglik, hogy a tornainegyei Görgőn szívesen tartózkodott udvartartásával együtt s minthogy az élelmezés itt nehézségekbe ütközött, kénytelen volt az esztergomi érsektől bérbevenni a tornamegyei tizedeket I. Károly király az első uralkodóink sorában, aki 1315-ben Temesvárott palotát építtetett s hosszú időn keresztül Temesvár volt a királyi udvartartás állandó székhelye, itt halt meg az uralkodó két első felesége, valamint első gyermeke is. 1320-ban kezdte meg a nevezett uralkodó a visegrádi királyi palota építtetését a visegrádi fellegvár alatti Dunaparton, amely aztán 1323-tól kezdve állandó székhelyévé lett.23 A Várhegyen épült Buda Nagy Lajos király uralkodása alatt vált a királyi udvartartás állandó székhelyévé, amint ez a királyi 19 Országos Levéltár. Diplomatikai levéltár 12.573. eis turrim quondam ducis Stephani. 20 1,265. június 2-án. (Szentpétery : Árpádházi királyok oklevelei I. k. 440. 1.) és 1265. június 5-én. (Wencel VII. k. 2. 1.) Bude in curia domine regine. 21 Theiner I. k. 347. 1. judici et civibus castri Budensis dedimus in mandatis. 22 Codex dipt. IV. 3. 126. к. 23 Századok, 1903. évf. 314. 1.
