Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
22 t GÁRDONYI ALBERT hadának 1189. évi magyarországi átvonulását leírja.2 A császár — a .krónikaíró szerint — Esztergom városába érkezett, amely Magyarország fővárosa volt. Itt fogadta őt III. Béla király, tehát Esztergom városában kellett lenni a magyar király székhelyének. Ugyanazon szerző külön is megemlékezik arról, hogy 111. Héla király császári vendégét az esztergomi várba is felvezette, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy a királyi palota nem az esztergomi várban, hanem Esztergom városában állott. Az esztergomi vár bemutatásából viszont arra lehel következtetni, hogy ekkor fogtak hozzá a várbeli királyi palota építéséhez s az épülő palotának a bemutatása volt a látogatás el nem mondott célja. Feltevésünk igazolására Imre király 1198. évi oklevelét idézzük,3 amely szerint az uralkodó az akkor még építés alatt álló esztergomi királyi palotát4 az esztergomi érseknek ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy ellenséges támadás eselén kötele^az uralkodónak a várban szállást adni. Alig lehet kétséges, hogy az uralkodó az esztergomi várban azért kezdett palotát építtetni, hogy ellenséges támadás esetén biztosabb helyre vonulhasson, s ugyanezen okból kötötte ki a palota elajándékozásával kapcsolatosan az érsek szállásadási kötelezettségét is. Az érsek alig törődhetett a palotával s- ennek tulajdonítandó, hogy az épület idővel tönkrement. Igazolható ez IV. Béla király 1249. március 15-i oklevelével,5 mely szerint a várbeli királyi palota romlásnak indult s helyreállítása nagy költséget jelentett volna. Ebben az oklevélben az uralkodó azzal a kikötéssel engedte át az érseknek a romlásnak indult palotát, hogy az viszont az esztergomi polgárokat köteles befogadni a várba, ahol ellenséges támadással szemben könnyebb volt a védekezés. A városi polgárságnak a várba történt befogadása viszályokra vezetett s az uralkodó kénytelen volt eredeti tervét elejteni, az érseki udvarház szomszédságában állott palotát pedig most már minden kikötés nélkül az érsek kezén hagyta. 1256. december 17-én kelt IV. Béla király oklevele,® mely ezt az intézkedést tartalmazta s ettől kezdve a magyar királyoknak az esztergomi várban nem volt palotájuk. A városi palota sorsáról nem tudunk, az minden valószínűség szerint a tatárjárás idején a várossal együtt elpusztult s ennek következtében Esztergom királyi székhely jellege a XIII. század közepén megszűnt. 2 Mon. Germ. Hist. SS. XXI. к. 171. 1. in civitatem venit, que Grane dicitur, que Ungarorum est metropolis. 3 Mon. eccl. Strig I. k. 156. 1. 4 Dornum regalem in Castro Strigoniensi, que nondum fuit opere consummate. 5 Mon. eccl. Strig. 1. k. 376. 1. que vetustate diruta fuerunt et reparatione sumptuosa indigerent. 6 Mon. eccl. Strig. I. k. 440. 1.
