Századok – 1944
Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI FŐVÁROSA 221 Esztergommal egyidejűleg Székesfehérvár is királyi székhely volt, amint ez az egykorú forrásokból kitűnik. így Hartvick püspök „Vita sancli regis Stepliani'" című művében Székesfehérvárt jelölte meg a szent király székhelyéül, ahol Boldogasszony tiszteletére hatalmas templomot építtetett.7 Hartvick püspök művét Kálmán királynak ajánlotta, amiből arra lehet következtetni, hogy a XII. század elején Székesfehérvárt tekintették a magyar királyok egyik székhelyének. Igy tudták ezt az egykorú külföldi források is, mert az altaichi évkönyvekben4 azt olvassuk, hogy azon alkalomból, hogy Henrik német császár 1063-ban Salamon király számára visszaszerezte a magyar trónt, Székesfehérváron, az ország fővárosában tartották meg az örömünnepeket. Székesfehérvár a XIII. század folyamán is megőrizte királyi székhely jellegét, ámbár a valóságban már mind ritkábban tartózkodott ott a királyi udvar s megbecsültetését inkább annak köszönhette, hogy a magyar királyok koronázásának és temetésének a színhelye volt. Székhelyének nevezte Székesfehérvárt IV. László király 1277. június 27-én kelt oklevelében,9 melyben Benedek székesfehérvári kanonoknak jószágot adományozott. Ugyanezt tanúsítja III. Endre király 1291. február 21-én kelt dekrétuma,10 ahol koronázásának színhelyéről szól, s I. Károly király 1307. évi oklevele,11 mely az oklevelet kiállító székesfehérvári prépost egyházi méltóságát a királyi székhellyel kapcsolja össze. Nyomon követhetjük ezt a gyakorlatot egészen I. Lajos király uralkodásáig, kinek megkoronáztatásáról Pál országbíró 1343. május 12-én kelt oklevelében1 2 azt olvassuk, hogy az uralkodó székvárosában Esztergomon és Székesfehérváron kívül Óbuda is kedvelt tartózkodási helye volt az árpádházi királyoknak s ha II. Endre király évnélküli oklevele13 hiteles lenne, akkor már a nevezett uralkodó előtt is megfordultak volna itt a magyar királyok A nevezett oklevél ugyanis azon indokolással ruházta fel különböző kiváltságokkal az óbudai káptalant, mert a magyar királyok ismételten felkeresték ezt a helyet. Sőt a királyi palota őreiről és a királyi udvartartás tartozékát képező főpapok és főurak szolgáiról is tud a nevezett oklevél, ami mind amellett tanúskodik, 7 In ipsa regalis sedis civitate, que dicitur Alba, sub laude et titulo Virginis perpelue famosam et grandem basilicam opere mirifico construere cçpit. 8 Mon. Germ. Hist. SS. XX. к, 713. 1. ad Wizinburg, que est regni sui metropolis^ celebratis conviviis muneribus regie munificentie dignis eum lionoravit. 9 Codex dipl. VII. 2. 55. 1. in loco nostro cathedrali Albe. 10 Századok, 1884. évf. 478. 1. apud Albam in loco cathedrali. 11 Codex dipl. VIII. 1. 224. 1. Albensis ecclesie de sede regali in prepositum electi. 12 Zichy oktár. II. к. 64. 1. in Alba regali in loco -suo cathedrali. történt. 13 Codex dipt. III. 1. 127. 1.
