Századok – 1944

Tanulmányok - GÁRDONYI ALBERT: Magyarország középkori fővárosa 219

MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI ГО VÁROSA Mikor I. Lipót király 1703. október 23-án kelt oklevelével a török hódoltság alól felszabadult Buda középkori jogállását visszaállította, egyben régi címerét is kibővítette Magyarország címerével s ezt azzal az indokolással tette, hogy Buda az ország fővárosa. Sajno*! hosszú időn át ezen a címerbővítésen kívül más nem emlékeztetett Buda fővárosi jellegére, mert a királyi udvar székhelye Bécs volt, az ország főhatóságai Bécsben és Pozsonyban voltak elhelyezve, gazdasági és szellemi téren pedig Buda sokáig nem tudott kiemelkedni a magyarországi városok sorából. Az 1703. október 23-án kelt oklevél szerint a középkori Buda a királyi udvar székhelye volt, ezáltal jutott a magyarországi városok élére, amelyekkel egyébként azonos kiváltságokat élvezett. Minthogy tehát Buda középkori jogállását a királyi udvar állandó ott tartózkodásának köszönhette, érdemesnek látszott vizsgálat tárgyává tenni, hogy honnan kezdve lett Buda a királyi udvar állandó székhelye s ezzel kapcsolatosan honnan kezdve tekinthető Buda az ország fővárosának? Az egykorú források szerint a királyi udvar legrégibb székhelye Esztergom volt, mert Kálmán király első törvénykönyvének LXXIX. szakasza szerint a megyei ispánok (singidi comités) az ispánságuk területén befolyt pénzjövedelmeket minden esztendőben Szent Mihály napjáig Esztergomba voltak kötelesek beszállítani, ahol is az uralkodó és ispánjai megosztoztak a jövedelmeken. Ha az uralkodót illető jövedelmeket törvényes intézkedésre Esztergomba kellett beszállítani, akkor ez csupán azzal magyarázható, hogy az uralkodó Esztergomban lartotla székhelyét. Minthogy Esztergom volt a királyi udvar székhelye, a külföldi írók is Magyarország fővárosának tekintették. Az ország fővárosaként emlékezik meg róla Konrád salzburgi érsek életrajzírója, mikor az 1131. évi hadjárattal kapcsolatosan elmondja, hogy az~ érsek Esztergomig, az ország fővárosáig, mindent el akart pusztítani.1 Ugyancsak az ország fővárosaként nevezi meg Esztergomot Lübecki Arnold, mikor Frigyes császár keresztes-1 Usque Strigonium, quae metropolis est regni illius, nihil relinqueret. — Mon. Germ. Hist. SS. XI. к. Ii. 1.