Századok – 1944
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163
188 MAKK AI LÁSZLÓ tehát Kolozs megye még ekkor sem tartozott a vajda hatáskörébe.5 8 Megfigyelhetjük, hogy a királyság első két évszázada alatt (Helső) szolnok, Doboka, Kolozs és (Gyula) fehér megyék és ispánjaik többízben előfordulnak az oklevelekben, viszont a többi erdélyi megyéről (Küküllő, Torda, Hunyad) semmit sem hallunk,59 ispánjaikat egyszer sem találjuk meg az oklevelekben a tanúskodó udvari tisztviselők között. Nézetünk szerint ez nem véletlen, hanem annak tulajdonítható, hogy ezek az utóbbi megyék csak a XIII. században váltak le az egész déli Erdélyt magába foglaló hatalmas Fehér megyéről, mely kezdetben keleti és déli irányban egészen az országhatárig ért. A kiváltságos székely és szász területek közé ékelt enklávéi, melyeket összefoglalóan Felsőfehér megyének neveztek a megcsonkult törzsmegyétől, Alsófehértől való megkülönböztetés céljából, bizonyítékai a megye régi nagyobb kiterjedésének.6 0 Éppen a megye nagysága és katonai fontossága indíthatta a királyt arra, hogy ispánját különleges jogokkal és megkülönböztető névvel (princeps, vajda) ruházza fel. Erdély egységes földrajzi adottságai s talán katonai szükségszerűségek kikényszerítették a tartomány közigazgatási egységesítését. Ennek első nyomaira 1214-ben bukkanunk, mikor erdélyi vajda tudomásunk szerint elsőnek viselte a szolnoki ispán tisztségét.61 Valószínű, hogy a közbeeső két megye, Kolozs és Doboka is erre az időre vajdai fennhatóság alá került; erre mutat legalábbis az, hogy ugyanebben az évben a dobokai ispán tisztségét is a vajda töltötte be.6 2 Ez az egységesítési kísérlet rövid ideig tartott, 1215-ben már két különböző személy, a vajda és a szolnoki ispán s ismét más a kolozsi ispán.63. Az egyszer megindult természetes , folyamatot azonban megállítani már nem lehetett, a XIII. század második felében a vajda egész Erdélyre kiterjesztette hatáskörét s az erdélyi megyésispánokat ettől kezdve nem a király, hanem ő nevezte ki. Ezzel párhuzamosan megkezdődött Fehér megyének több közigazgatási egységre való felbomlása is, az első levált egységnek, Küküllő megyének (nyilvári a vajdától függő) ispánját jellemzően éppen az 1214-ik évben említik először.64 A vajda területi hatáskörének kialakulása során megismertük tehát a királykori Erdély legrégebbi közigazgatási beosztását, melyet nem nehéz a vezérkori állapotokkal összefüggésbe hozni. A vajda kerülete, az eredeti Fehér megye pontosan megfelel Gyula tartományának, mindkettőjük északi határa a Szamos és a Maros 58 U. o. 19-t, 195. sz. 59 Castrum Turda ugyan már 1079-ben előfordul (Knauz, Mon. Strig. I. 59.), de semmi bizonyíték sincs arra nézve, hogy már akkor megyeszékvár lett volna. 60 Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp. 1939. 66. 61 Szentpétery, Kritikai jegyzék 289, 290. sz. e-' Hegestrum Varadinense 78 sz. 63 Szentpétery, Kritikai jegyzék 298. sz., Hegestrum Varadinense 114, 118. sz. °4 U. o. 99. sz.
