Századok – 1944
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163
186 MAKK AI X.ASZLÓ kétségbevonhatatlan történelmi és régészeti tények tanúsága szerint legalább a X. század közepén a gyulák törzse foglalt magának új hazát.47 Gyula vezér erdélyi tartományának kiterjedéséről nem maradtak fenn irolt adatok, de történészeink feltételezik, hogy csak Erdély déli felére, nagyjából a Maros vízrendszerére szorítkozott. A krónikák tudósítását, mely szerint István korában Gyula az egész Erdély fölött uralkodott, azzal a feltételezéssel próbálták áthidalni, hogy hatalmát később terjesztette ki az északi részekre.4 8 Ha az általunk felvázolt gyepiirendszer déli szakaszát vizsgáljuk, rájövünk, hogy vele szemben délen újabb védelmi vonal töredékei bontakoznak ki. Ennek lehettek megerősített pontjai a Magyarpeterd határában feljegyzett Remetekapu határrész,4 9 őrke, a Marosludas melletti Őrhegy5 0 és Mezőkapus. A második déli gyepüvonal tehát az elsővel párhuzamosan haladt nyugat-keleti irányban. Mivel Szent István a XI. század első éveiben már meghódította Erdély déli részét, e párhuzamos védelmi rendszer királykori keletkezését bátran kihagyhatjuk a számításból s nem marad más hátra, mint megállapítani, hogy a gyepük dél felé a Tétény, észak felé pedig a Gyula törzsének szállásterületét biztosították egymással szemben, következőleg a gyulák Erdélye a Szamos és a Maros vízválasztójáig terjedt. Ezt az állításunkat egyébként a királykori Erdély történetéből vett további adatokkal is bizonyíthatjuk. Ismeretes, hogy a magyar király erdélyi főtisztviselője, a vajda 1214-ben és 1263—1441 közt egyúttal a szolnoki ispán címét is viselte. Az eredeti Szolnok megye a tiszaparti Szolnoktól a bukovinai határig húzódott s magába foglalta Erdély északi határvidékét, a mai Szolnokdoboka megye felső felét is. Később, valószínűleg a XIV. század folyamán ez a hatalmas megye két részre, Külső(magyarországi), és Belső- (erdélyi) szolnok megyékre vált szét, majd a XV. században az előbbi is osztódott, s létrejött Külső- és Középszolnok megye. A vajda csak akkor vezette Szolnok megye közigazgatását, ha egyúttal szolnoki ispán is volt, egyébként a vajdától független ispán rendelkezett a megyével. Erdély egyik részéről tehát megállapítható, hogy eredetileg nem tartozott a vajda hatáskörébe.51 Kétségtelenné teszi ezt az is, hogy 1227 és 1233 között, mikor II. András fia, Béla herceg Erdély kormány-47 Váczy i. m. 48 így: Mályusz Elemér: A magyarság a középkori Erdélyben (Hitel, 1943.) ,268. 49 1417. Cs. V. 726. 50 László Gyula adatgyűjtéséből. 51 Janits Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése 1526-ig. Bp. 1940. 27—29. Az egyébként értékes tanulmány tévesen fejti ki a vajda területi hatáskörének kialakulását és a hivatal eredetét, mert abból a helytelen feltevésből indul ki, hogy a vajda kezdettől fogva az erdélyi ispánok fölé helyezett csúcstisztviselő volt. Helyesen: Deér József: A középkori Erdély (Magyar Szemle, 1934.) 197.
