Századok – 1944

Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163

184 MAKK AI LÁSZLÓ vonalától nyugatra akárhány önkényes gyepüvonalat lehetne húzni3 5 s ezáltal bizonyítani, hogy őseink a Dunántúlt hosszú idő alatt, fokozatos nyugat felé tartó előnyo'mulással szállták meg. Másodszor nem vették tekintetbe, hogy Erdély földrajzi adottsá­gai és a honfoglaláskori magyar települési rendszer szinte kény­szerítőleg írják elő a Mezőség egész területének egyidejű meg­szállását. Miért kellett volna a benyomuló magyarságnak a nyilt terepen megtorpannia és aránylag kedvezőtlen viszonyok közt védelmi rendszert kiépítenie, mikor a Kisszamos mellett húzódó feltételezett gyepiivonaltól két-három napi járóföldre már a keleti Kárpátok előterébe jutva, természetes védelmi lehetőségek kínál­koztak? De — mint már említettük — az sem képzelhető el, hogy lovas nomád nép az életfolytatásának kitűnően megfelelő Mező­séget ne szállja meg ugyanakkor, miikor birtokába veszi a Kis­szamos erdős, dombos balpartját. Egyébként is ismeretes a ma­gyarságnak az a szokása, hogy a folyók mindkét partjára egy­idejűleg települt36 s a Kisszamos ebben az esetben aligha képezhet kivételt. A gyér okleveles anyagból levont mindazon következte­tések, melyek a nyugati terület korábbi s a Mezőség későbbi be­településének feltételezésébe torkollanak, éppen a bizonyító anyag hiányossága és tisztán a véletlennek köszönhető területi meg­oszlása miatt nem állhatják meg a helyüket. A szóbanforgó vidék XIII. századi forrásanyaga elenyésző csekélységü, a legelső olyan adatcsoportot, mely áttekintést tesz lehetővé, a XIV. század har­mincas éveiben keletkezett pápai tizedjegyzékek37 tartalmazzák s ennek tanúsága szerint a Mezőség települési sűrűsége nem marad más erdélyi vidékeké mögött.38 A helynévkutatás eredmé­nyei is elleneszólnak a Mezőség késői megszállását hangoztató el­méletnek. Éppen a Kisszamos és a Maros kőzött majdnem az egész helynévanyag magyar eredetű s alig van nyoma a magyarságot megelőző szláv népességnek, holott az állítólag korábban meg­szállott nyugati részeken meglehetősen nagyszámban találhatunk szláv eredetű helyneveket.39 Ami pedig a kormeghatározó helynév­típusokat illeti, nominativusban álló puszta személynevek a Kis­szamostól keletre éppen úgy előfordulnak helynevekként, mint nyugaton. Az említett három gyepűvonal közül az első kettőt tehát nem fogadhatjuk el országhatárnak, sem a magyar település egykori keleti határának. Egyébként is a felsorakoztatott bizonyító anyag (Kolozsvár, Kolozs, Borsa, Jenő, Szarvaskend, Tötör, Ormány, » 35 Fodor i. m. térkép. 36 Hóman—Szekfű: Magyar történet (2. kiad.) I. 125. 37 Vatikáni magyar okirattár. I. Bp. .1881. 38 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Bp. 1891. Az erdélyi egyházmegye mellékelt térképe. 39 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században (Szent István-Emlékkönyv). 1938. Térkép.

Next

/
Thumbnails
Contents