Századok – 1944
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163
HONFOGLALÓ MAGYAR NEMZETSÉGEK ERDÉLYBEN 185 illetőleg Fráta, Gyepüserdő, Gyepüsbérc, Cege helynevek4 0 ) egyáltalán nem elegendő alap gyepüvonalak kikövetkeztetésére, mivel Tötör, Gyepüserdő és Gyepüsbérc kivételével a többi helynév csak akkor hozható védelmi rendszerrel összeköttetésbe, ha ennek hajdani létezésére vonatkozóan egyéb támaszpontunk is van. Ez az eset pedig nem áll fenn. De ha idővel — meggyőzőbb adatok előkerülése után — esetleg igazolódnék a Kisszamos jobbpartján, a folyóhoz közel és azzal párhuzamosan haladó védelmi vonal elmélete, akkor is legfeljebb egy és nem két ilyen vonalra gondolhatunk, hiszen a két feltételezett gyepürendszer között olyan csekély a távolság (átlagban 20 km), hogy a szóbanforgó földrajzi pontok tulajdonképen egyetlen rendszer tagjainak tekinthetők. Vannak azonban az eddigi gyepükutatás adatai között olyanok, melyek mellett nem mehetünk el tudomásulvétel nélkül. Ezek az őr és kapu fogalmakkal kapcsolatos helynevek. Míg a „gyepű" jelenthet birtokhatárt, esetleg más, gazdasági célú berendezkedést is, addig az „őr" és a „kapu", rendszeres előfordulás esetén már védelmi berendezkedésre utalhatnak. Ilyen helynevek területünkön szép számmal találhatók, jellemző módon azonban csak a széleken. Nyugaton Őrmező és Vaskapu; északon Alőr, Felőr, Kapusd (Omlásalja határrésze, ugyanitt Ispánlese)41 s idetartozik talán Les is; délen Kis- és Nagykapus, Kapus (Szamosfalva határrésze),42 (Mező)őr, Kapus (határrész Aranykút és Berkenyes mellett),4 3 Kapus (hegy Mezőszilvás és Septér között),4 4 Őrhegy (Kozmatelke mellett).4 5 Ha ezeket a pontokat összekötjük, egy körbenfutó gyepüvonal alakul ki, mely nagyjából azt a területet határolja, ahol öt nemzetségünk ősi birtokai találhatók. Azonnal szembeötlik azonban, hogy a Kisszamos jobbpartján a Mikola és Borsa nemzetségek birtokai mintegy rajta feküsznek a déli védelmi vonalon, a Kalocsa és Agmánd nemzetségek birtokai pedig teljesen kívülesnek rajta. Tudjuk, hogy a gyepiielve lakatlanságát feltételező régi hiedelem nem tartható fenn4 6 s így nem ütközhetünk meg azon, hogy a Mikola és Borsa nemzetségek birtokai itt-ott átlépik a gvepüvonalat, de az máiteljességgel valószínűtlennek látszik, hogy a másik két nemzetség eredetileg is mindenestől a gyepün túl szállott meg. Hogy a megoldáshoz közelebb jussunk, szemügyre kell vennünk Erdély déli területének viszonyait is. Itt, a Maros völgyében, 40 Fodor i. m. térkép. 41 1934. Szolnokdoboka-megye monographiája V. 284. 42 1381. ZW. II. 545. 43 1350. ВО. 174. 44 1329. АО. II. 398. 45 1 3 7 7. ВО. 337. 46 Kring Miklós: A magyar államhatár kialakulása (A bécsi magyar Történetkutató Intézet IV. Évkönyve). 1-934.
