Századok – 1944

Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163

HONFOGLALÓ MAGYAR NEMZETSÍ G ÎK ERDÉLYBEN 171 Kecseti, a többi csak megyéjén belül játszotl kisebb-nagyobb szerepet. Nem foglalkozunk itt azokkal az elméletekkel, melyek a Suky és Járai neves családokat az Agmánd nemzetséghez kapcsolják, mert szinte kizárólag heraldikai érveiket okleveles bizonyítékok nem támasztják alá.1

8 A Zsombor és Agmánd nemzetségek birtokviszonyait vizsgálva megállapíthattuk, hogy mindkét nemzetség birtokai két csoportra oszlanak, egyik a Kisszamos balpartján, a másik a Mezőségen helyezkedik el, egymástól meglehetősen nagy távolságra. Mielőtt ennek magyarázatát megkísérelnek, fel kell hívnunk a figyelmet egy párhuzamos jelenségre. Ugyanezen a területen egyes helynevek, mégpedig azok a legrégebbi típusú magyar helynevek, melyek nominativusban álló személynév alakját mutatják, szintén így oszlanak meg: ugyanazt a helynevet megtaláljuk a Kisszainos balpartján és a Mezőségen, egymástól minden esetben körülbelül egyforma távolságban. Ilyen helynevek: Szekerestörpény és Szásztörpény (49 km), Oláhpéntek, Pinták és Szászpéntek (57, illetve 58 km), Néma és Néma (puszta Mezőrücs mellett) (58 km), Kecsed és Mezőkecsed (47 km), Buda (ma Bodonkút) és Budatelke (56 km), Szarvaskend és Kentelke (1279: Kendtelek) (50 km), Magyarnagvzsombor és Szászzsombor (72 km), Mikó (puszta Drág mellett) és Mikótelke (eltűnt falu Marokháza mellett) (45 km). Nem véletlen, hogy ezek közé tartozik Szamosszéplak és Dedrádszéplak is (64 km), mert újabban bebizonyosodott, hogy Széplak a legrégebbi típusú magyar helynevek egyike.19 Bár a közöttük fennálló távolság az átlagosnál jóval kisebb (22 km), megemlíthetjük még Kolozsgvula és Gyulatelke esetét is. Hasonló kettős neveket már Győrffy István megfigyelt a Középlisza mentén és a Mátrában s úgy vélte, hogy „ezek a nevek alkalmasint egy ugyanazon nemzetség vagy birtokos téli és nyári szállását jelölik".20

Kiegészítésül csak annyit kell ehhez hozzátennünk, hogy a Győrffy által felsorolt helyek körülbelül ugyanolyan távolságra feküsznek egymástól, mint az erdélyiek (pl. Egerszalók-Abádszalók: 49 km, Kisnána-Tiszanána: 14 km, Felsőtárkány-Mezőtárkány: 30 km). Ugyanerre a következtetésre jutott Hóman Bálint is a kiilsö magyarországi honfoglaló nemzetségek birtokviszonyainak elemzése során: ,,A törzsek kiterjedt szállásföldjén belül minden nemzetségnek megvolt a maga téli és nyári szállástelepe. Télen — ősi szokásukhoz híven — a folyóvizek, lápok, tavak mellett laktak. Tavasszal a termékeny rónákra, hátságokra, dombos vidékre, hegyi lejtőkre húzódtak s a hideg beálltáig ott 18

Zichy Nándor: A Járai-család címere (Turul, 1913.) és P. Horváth Emil: A Suky-család címereslevele (Turul, 1936.). 19

Kniezsa István szíves közlése. V. ö. a Magyar Történettudományi Intézet 1943. évi évkönyvében rövidesen megjelenő cikkével. 20

A magyarság néprajza (új kiad.) II. 84.