Századok – 1944
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163
TANULMÁNYOK HONFOGLALÓ MAGYAR NEMZETSÉGEK ERDÉLYBEN Hóman Bálint1 és Váczy Péter2 tanulmányainak megjelenése és pogánykori erdélyi magyar temetkezések feltárása3 óta senki sem kételkedhetik abban, hogy a magyarok már a X. század folyamán megszállták Erdély egyes részeit. Ami azonban az erdélyi magyar honfoglalás menetét, szervezetét és területi kiterjedését illeti, történetírásunk még mindig általánosságokban mozog s nagyrészben ez a bizonytalanság okozza azt, hogy a századforduló tudományos közmeggyőződése, mely szerint a magyarság csak a királyság korában, a XI. század elején, esetleg végén szállta meg Erdélyt, még mindig visszakísért, sőt a külföldi szakirodalomban máig uralkodó véleménynek mondható. Ennek a meghaladott, de szívós elméletnek legfőbb képviselői, Tagányi Károly4 és Karácsonyi János5 valóban súlyosnak látszó érveket hoztak fel állításaik bizonyítására. Tagányi leszögezte, hogy Erdélyben „egyetlen autochton nemzetség se volt", az erdélyi birtokos nemzetségek „mind magyarországi nemzetségekből szakadtak ide", következőleg az erdélyi megyék magyar nemessége részben e bevándoroltakból, részben, éspedig szerinte háromnegyedrészben az emancipált várjobbágyokból s nem vezérkori honfoglalók ivadékaiból került ki. Karácsonyi viszont az Erdély nyugati határán, továbbá a Szamos és a Maros vízválasztója táján húzódó kettős gyepüvonalból következtetett a magyarság fokozatos, késői kelet, illetőleg dél felé történt előnyomulására. Érvelésüket mindeddig senki sem vette alapos vizsgálat alá, pedig ezeknek a zavaró körülményeknek kiküszöbölése nélkül az erdélyi magyar honfoglalás korát aligha lehet megnyugtatóan tisztázni. 1 A honfoglaló törzsek megtelepülése (Turul, 1912.), <4 magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. Bp. 1923. és Hóman—Szekfű: Magyar Történet (2. kiadás) I. 1211—130. 2 Gyula és Ajtony (Szentpétery-Emlékkönyv). Bp. 1938. 3 Boska Márton: A honfoglalás és Erdély (A történeti Erdély. Szerk. Asztalos M.). Bp. 1936., Kovács István: A kolozsvári Zápolya-utcai magyar honfoglaláskori temető (Közlemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárából, 1942.), László Gyula: A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943. 4 A honfoglalás és Erdély (Ethnographia, 1890.). 5 A honfoglalás és Erdély (Kat. Szemle, 1896.) és Halovány vonások hazánk Szent István-korabeli határairól (Századok, 1901t.). Századok 1944. IV-VI, 11
