Századok – 1944

Ismertetések - Györffy György: A Codex cumanicus keletkezésének kérdéséhez. Ism.: Czeglédy Károly 144

144 FORRÁSKIADÁS FORRÁSKRITIKA román fordításokban is az eredeti szövegnek megfelelő formában közli, s nem helyettesíti úgy, mint előzőleg a legjobb, legnagyobb pontosságra törekvő kiadványok is megtették, a késői s ezért szöveghű közlésekben nem használható Jara Româneasca kifejezéssel. Jegyzetanyagál helykímélés céljából egészen szűkre szabta. A történelmi földrajz és a genealógia körébe tartozó utalásokat, amelyek C. kiadványaiban oly nagy szerepet játszanak, teljesen elhagyta, azzal az indokolással, hogy ezek külön tanulmányok keretébe tartozván, a forrásközlő célkitűzéseit messze túllépik. Ebben igaza van; azonban kétségtelen, hogy egy-két magyarázó jegyzet ebben az irányban sem ártott volna. Még nagyobb kár, hogy diplomatikai leírást sem ad a közölt oklevelekről: nagy kérdés, mikor jut megint valamelyik kutató, olyan helyzetbe, hogy mindazokat az okleveleket megvizsgálhassa, amelyek most az ő kezén megfordultak. A diplomatikai, írástörténeti és szfragisztikai fejtegetések szintén nem tartoznak a forrásközlő szűkebben értett mesterségéhez, de legalább olyan keretben, aminőt I. Bogdan adott brassói oklevélközlésének bevezetésében, nagyot emeltek volna P. munkájának amúgy is vitathatatlan értékén. Így a jegyzetek erősen lerövidülnek; voltaképen csak az oklevél eredetijének lelőhelyére, anyagára, állapotára, s a megelőző kiadások, illetve fordítások egyszerű, értékelés nélküli felsorolására korlátozódnak. Ehhez járul néha egy-egy egészen rövid megjegyzés a hitelesség, vagy a dálumtalan okleveleknél az időbeli elhelyezés kérdéséhez. Ezt a hiányosságot, ami végeredményben nem is hiány, hiszen jól átgondolt közlési terv járuléka, lehet sajnálni, de kárhoztatni nem. Nagyobb baj, hogy a pongyolaságok ebből a műből sem hiányoznak. Mindjárt az első oklevél, I. Vladislav vajdának 1)369. november ,25-én kelt rendelete országa katolikusaihoz helytelen, modern elveknek meg nem felelő ae-s átiratban szerepel; a végére illesztett jegyzetekben azt olvassuk, hogy a „civibus, populis, hospitibus" kifejezést „boierilor, poporului, çerbilor" formában kell fordítani, ami egészen téves. Sajtóhiba is akad, bár közel sem annyi, mint más román kiadványokban Nem sokat jelent, de kellemetlen, ha „consecrandis" helyett „consecíandis"-t olvasunk. ELEKES LAJOS. GYÖRFFY GYÖRGY: A CODEX CUMANICUS KELETKEZÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ. Budapest 1942, Athenaeum ny., 24 1. 2 t. — (Klny. a Magyar Történettudományi Intézet Évkönyvéből.) A Codex Cumanicus, a kun nép legfontosabb nyelvi emléke az utóbbi időben K. Grönbecli két publikációja révén megint az érdeklődés középpontjába került. Az egyik: Codex Cumanicus, in Facsimile herausgegeben mit einer Einleitung von К. Grönbech, Kopenhagen, 1936. A másik: Romanisches Wörterbuch, türkischer Wortindex zum Codex Cumanicus, Kopenhagen, 1942. E két mű méltó folytatása annak a kutató munkának, amit a Codex Cumanicus problémáival kapcsolatban Rasovskij, Bang, Emilio Teza és nem utolsó sorban gr. Kuun Géza végeztek. Gy. tehát aktuális kérdéshez szólt hozzá. Munkája elsősorban a kódex leírásának szempontjából fontos, miután a szerzőnek volt alkalma a kódexet eredetiben tanulmányozni. Üj megállapításainak lényege ez: a kódex második része nem az 55. lapnál kezdődik, hanem a ma is meglevő rongált 60,-nál. A szókönyvben levő arab és kun hónapnevek megfelelése, valamint a kézirat vízjegyei alapján szellemesen megfejti a kéziraton olvasható évszámot. Fejtegetéseiből kiderül, hogy a szókönyv anyagát 1294-—95-ben jegyezték fel olasz telepesek céljaira, feltehetőleg Krimben, Solchat városában. Ma ismert datált és bevezetéssel ellátott alakjában 1303-ban írták le s erről az •első lejegyzésről a század 30-as éveiben készítették a kódexből ismert másolatot. A szókönyv latin anyagát fokozatosan gyűjtötték, a perzsa és kun anyag azonban egy tolmács diktálása után készült. A tolmács hiányos nyelvtudása magyarázza meg, hogy a perzsa és kun rovatba néha ugyanaz a szó került. (Az erre felhozott példák közölt van a Terzoro[r]ius — Cura — Çura megfelelés is. A szerző szerint a Çura török szó, amelyről a perzsában nincs tudomá-