Századok – 1944

Ismertetések - Darvasi Mihály: Középkori városaink címereinek eredete. Ism.: Donászy Ferenc 140

140 régészet címertan eredetű, téglabélyegével. A komollói ásatások nagyban tisztázták a „tábor" alaprajzát, de a publikáció végső következtetése nem hangsúlyozza eléggé, hogy itt nem római auxilia táboráról van szó, hanem fallal megerősített útállomásról (statio). Ebből az következik, hogy a határt (limes) védő táborok, őrtornyok még távol a medence közepétől a peremhegyekben keresendők, ahonnan egyre sokasodnak a római lelőhelyek a Székely Nemzeti Múzeum leltárában. Sz., fiatal kutatónk különös nagy érdeklődést árul el, ebben az első munkájában topográfiai kérdések iránt. Szebb feladatot nem tudunk elképzelni helyi kutatónak, mint a háromszéki medence római és az ezt megelőző dák települési viszonyainak tanulmányozása. Hosszas kutatások és bejárások kétségtelenül sokkal jobb állapotban levő tereptárgyakat fognak eredményezni, mint a komollói statio. A munkában ugyanis lépten-nyomon találkozunk olyan momentumokkal, amelyekkel a fiatal kutató nehezen tud megküzdeni. Ez egyáltalán nem az ő hibája, hanem a sok rombolás és illetéktelen turkálás, pusztítás a legfontosabb régészeti tények kihámozásában akadályozta, lgv nem kapunk feleletet a korábbi égetéses temetkezés és a körfal viszonyára és adós marad a kapuk helyzetére vonatkozó adatokkal is. Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, hogy a bástyákból szűk ajtónyílással jutottak volna be a falakkal bezárt térre. Mint kezdő kutatónak néhány ásatástechnikai dolgot még el kell sajátítania, ezekkel azután teljesen be fogja bizonyítani állításait. A kutatási készség és a pontosság azonban olyan nagy erényei, hogy azt hisszük, a megfelelő gyakorlat az erdélyi ásató régészek értékes kutatójává avatja, akinek kezében a háromszéki medence települési problémái rendre meg fognak oldódni. Igen fontos része az "ásatásoknál előkerült régészeti anyag részletes ismertetése (sajnos, a kevésbbé jól sikerült táblák nem támogatják ebben). Mégegyszer alá kell húznunk, hogy az ásatások éppen a bolygatások miatt nem adtak rétegeződést. Az ismertetett kerámia legnagyobb része provinciális római, egy praehistorikus jellegű csoport azonban kiválik, amely kétségtelenül rokon a dák kerámiával (a korábban ismertetett talpas táltöredéket, v. ö. V. Párvan, Getica 1926, 588, Fig. 448, római fedőnek tartom). Ennek rétege azonban ismeretlen és könnyen lehetséges, hogy az alsó, a római foglalás előtti korból származó telep emlékanyaga. Éppen a rétegek hiánya a kerámia teljes analizálását teszi szükségessé és így várnunk kell még olyan telepre, ahol megfelelő stratigráfia vizsgálódásainkat támogatni fogja. Meg kell jegyeznem, hogv két azonos téglabélyeg feloldása nem fogadható el, mert amint a képről látszik, a karcolt betűk SEC, amely nem oldható fel mint C[ohors] E[tureorumj sjagittariorum], Sz. jelentését a komollói ásatásokról, meginduló nagvobbszabású munka első életjeleként örömmel üdvözöljük. A Székely Nemzeti Múzeum nyugodtan bízhatja meg a fiatal kutatót a környék érdekes római problémáinak megoldásával. Már disszertációjában megtalálhatók azok a törekvések, amelyek a helyi kutatók között nagy érdemet jelentenek: törekvés a pontos ásatási megfigyelésekre és az eredmények lelkiismeretes közzétételére. RADNÓTI ALADÁR. DARVASY MTHÄLY: KÖZÉPKORI VAROSAINK CÍMEREINEK EREDETE ÉS FEJLŐDÉSE, Budapest 1942, [Pallas ny.] 64 1., 6 t. 8°. — (Palaestra Calasanctiana 39.) A heraldika, mint törlénelmi segédtudomány, sok probléma megoldásához hozzásegítette már a történészt. Ebből a szempontból a magyar irodalom is gazdag anyagot nyújt a kutatónak. A városi címerek eredetével és fejlődésével összefoglalóan azonban nálunk, sőt lehet mondani a külföldi irodalomban sem foglalkoztak. D. munkája e téren úttörő jellegű. Az anyag feldolgozásánál a tárgyalási szempont lehetett a szerző főproblémáia D nagyon helvesen ábrázolattik szerint csoportosította n pocsétdet de ezeken belül megtartotta a kronológiai sorrendet is. Így legalább áttekinthetőséget nyújtott az óriási anyagban Pecsétcsoportjai a következők: a) védőszentek, b) városképek, c) országcímerek, d) foglalkozásra utaló eszközök, e) beszélőcímerek és f) általános heraldikai jelek.