Századok – 1944

Ismertetések - Koltay-Kastner Jenő: Olasz-magyar művelődési kapcsolatok. Ism.: Kardos Tibor 130

művelődéstörténet 131 sunk kezdeti kapcsolataira vonatkozó kutatásokat is felhasználja, megtaláljuk a Paradiso degli Alberti körének, Giovanni Conversino da Ravennának, Coluccio Salutatinak, a velencei humanizmusnak szerepét. Szóváteszi a pécsi egyetem alapítását, a magyar diákok itáliai tanulmányait. Kivonatolja kutatásait az első magyar könyvet, a Szent Ferenc-legendát illetően. Az adatok pontosan közölt tömegéhez csak egy-két ki:gazítást kell adnunk. Benintendi de Ravagnani emlékezetes beszédét nem 1356-ban, hanem egy évvel később, 1357-ben mondta. Nagy Lajos Szent László-kultusza inkább gótikus-lovagi jelenségnek látszik, mint az olasz nemzeti rena ssance-szal párhuzamos törekvésnek Kálti Márk krónikája hún kezdetei hagyományosak', különösebb hangsúly nélkül, nem úgy, mint Mátyás király Attila-kultusza. Megokoltnak látszik, hogv Zsigmond korát együtt tárgyalja Mátyáséval, hiszen az minden téren előkészítette a mátyáskori virágzást. Tárgyilagosan felemlíti Luxemburgi Zsigmond családi hagyományait, a prágai kora-humanizmus bizonyos szerepét. De a magyar kora-renaissanee-ot mégis az olasz kapcsolat. az egyre növekvő firenzei kolónia s a király meeénási magatartása lendíti előre. A humamzmus szempontjából döntő, hogy egyrészt Zsigmonddal a császári kancellária is ideköltözik, másrészt a zsinati tárgyalások megélénkítik a diplomáciai érintkezést. Vitéz János barátsága Pier Paolo Vergerióval azután elhatározó fázisa az új művelődési áramlat meggyökereztetésének magyar földön. Enné a kérdésnél nélkülözzük a belső előfeltételek hangsúlyozását. Elírásnak látszik, hogy Morsinai Erzsébet mondáját Mátyáshoz, nem pedig Hunyadi Jánoshoz kapcsolja. Figyel a közvetett olasz hatásra s így belevonja vizsgálódási körébe Enea Silvio Piccolomini bécsi, illetve középeurópai tevékenységét. Immár a nagy humanista triász következik: Vitéz János, Janus Pannonius, Mátyás király. Mátyás királynak és olaszos udvarának képe egyike a 1< gsikerültebbeknek a könyvben. A szerző pontos arányérzékkel és körültekintéssel állította össze ezt a körképet (36—44. 1.). Ha ilyen roppant anyagot nyolc oldalon kell elmondani, óhatatlan, hogy ne maradjon ki egy-két jelentős adat is. Így esett ki pl. Pandolfo Colenuccio da Pesaro és Pietro Ransano magyarországi szereplése. A kép egyre színesebb. A meginduló XVI. század a humanizmus magyarrá válásának és a határokon keresztültörő szellemi Magyarország létrejöttének kora. A halott Mátyás király szerepét átveszi a kancellária és főpapság, felvirágzik a kolostori irodalom, melvet szintén megérni a hurranizn us к hellt te. Az olasz egyetemek szerepe mindjobban nő. A kettéosztott Magyarország keleti felében, Erdélyben is termékeny talajra talál az olasz ösztönzés. Szerzőnk itt bőven merített tulajdon kutatásai eredményeiből A műfaji ösztönzés jeleit látjuk a széphistóriában, a tragédiában, Halassi Bálint költészetében és körének nyelvművelő törekvéseiben, hrdekes feltevése, hogy Rimay Jánosra csak közvetve hatott Dante „De Vulgari eloquentiá"-ja talán egy Padova áital közvetített nyelvművelő értekezés érvein keresztül. Néhány adatbeli és elvi helyreigazításunk lenne. Forgách Ferencet, a nagy történetírót (45—46. 1.) Oláh Miklós neveltette s ez ulólihira. mint általábíin a Jaoel ó-udvar fogékonyabb fiatal tagjaira, hathatott Bakócz Tamás. Bornemisza Péter tudtunkkal nem járt Padovában, ellenben mestere, Tanner György, a bécsi ecyetem tanára járt és tőle közvetve vette a padovai színházi élet hatását. Machiavelli XVI—XVII. századi hatása kiesett a könyvből. A következő két évszázad anyaga már észrevehetően összeszűkül. A XVII. század barokk hőskorában olyan egyéniségek ápolják a szellemi barátságot, mint Pázmány Péter, ifjabb Zrínyi Miklós vagy Lu;gi Ferdinande Marsigli. Egyre inkább Bécs a közvetítő. Pázmánnyal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy nem a történetíró Forgách mellett kezdte pályafutását, hanem ennek unokaöccse, Forgách Ferenc bíboros mellett. A Zrínyi-arckép tökéletes. A XVIII. századot és a következő század első évtizedeit nemcsak bécsi és német közvetítésű olasz rokokó elemek járják át, hanem észrevehető bennük egyes romantikusnak érzett nagy olasz költők kultusza is, mint Petrarcáé és Tassóé. Valójában tiszteletük a metastasiói zenedrán ák korába nagyon jól beleül к Az: olasz rokokó inspirálja Amadé Lászlót, részben Faludi Ferencet s számos helyen 91*