Századok – 1944
Ismertetések - Hermann Egyed–Eberhardt Béla: A veszprémi egyházmegye papságának könyvkultúrája a XIX. század elején. Ism.: Nyes Lajos 127
131 egyház történet könyvemet (Franklin 1943), sem a janzenista Rákóczit bemutató két tanulmányomat (Széphalom, W27 és Rákóczi-Emlékkönyv I, 1935). A hiányos bibliográfiához fűzött jegyzeteiben még meg is rója e sorok szerzőjét, mert — szerinte — „inkább csak a janzenizmus külső hatásainak ismertetésével, nem pedig a mozgalom belső lényegével foglalkozik". Ha mindenki, aki egy szellemi mozgalom hatását vizsgálja, arrogálná magának, hogy a mozgalom eredetét — pl. a kálvinizmust — új megvilágításba helyezi, akkor a kutatás megfeneklenék az eredetnél és sohasem jutna el a kisugárzásokhoz, amiknek tárgyalásánál egyébként mindig kiütközik a ,.belső lényeg"-ről való fölfogás. De még egy nagyobb veszedelem is fenyegetne: tudomány helyett népszerű újracséplést adnánk a jámbor olvasó kezébe. ZOLNAI BÉLA (Kolozsvár). HERMANN EGYED ÉS EBERHARDT BÉLA: A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE PAPSÁGÁNAK KÖNYVKULTÚRÁJA ÉS KÖNYVÁLLOMÁNYA A XIX. SZAZAD ELEJÉN. Veszprém 1942, Egyházmegyei nv., 373 1. 8°. — (A veszprémi egyházmegye múltjából 8.) A régi, elsősorban középkori könyvtárjegyzékek felhasználása a műveltség átlagos színvonalának megállapításához, nálunk sem újkeletű. Külföldön már régóta felismerték ezeknek nagy művelődéstörténeti jelentőségét (v. ö. Ivánka Endre: Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században. Századok, 1938. 142. 1.). A középkori könyvtár jegyzékek fontosságára újabban Grabmann hívta fel a történészek figyelmét. Ilynemű korábbi vizsgálódások eredményeit értékesíti Mályusz Elemér Árpádházi Boldog Margitról írt tanulmányában. Üjabbkori anyag művelődéstörténeti tanulságait használja fel Eckhardt Sándor A francia forradalom eszméi Magyarországon c. munkájában, és adatot szolgáltatnak Szekfünek is a magyar felvilágosodás megrajzolásához. A Magyar Könyvszemlében is találunk rövidebb-hosszabb cikkeket, tanulmányokat, melyek egy-egy könyvtárral és anyagával foglalkoznak. Tárgyban közel es k Szimonidesz Lajos két tanulmánya. Az egyikben ismerteti a pozsonyi evangélikus lelkészek könyvtárait az 1670-es években, a másikban pedig három protestáns parókhiális könyvtárt mutat be a XVII. századból. Harsányi András: A beregi református egyházmegye könyvtára c. értekezése áll legközelebb, de valószínűleg ezzel sem lehet összevetni a következőkben ismertetésre kerülő munkát. H. és E. könyve egyháztörténelmi irodalmunkban (akár katolikus, akár protestáns oldalról nézzük) a maga nemében „első kísérlet" és hézagpótló munka. Kísérlet abban az irányban, hogy a művelődés eszközén, a könyveken keresztül megismerhessük a XIX. század elején az egész veszprémi egyházmegye szellemi képét. Két szerző szervesen összetartozó munkáját foglalja egybe ez a kötet. H. elsősorban az egyházmegyei papság általános műveltségét, főként hittudományi képzettségét és érdeklődését (könyvkultúra) iparkodik kitapintani és az olvasó elé tárni. Megállapításaiban mindig tartózkodó, nem ragadtatja magát merész következtetésekre. Megállapításai nemcsak egyháztörténelmi, hanem művelődéstörténeti szempontból is becsesek. A mennyiségre nézve nem állott rendelkezésére összehasonlításra alkalmas egykorú anyag. A minőségre vonatkozó megállapításaiból itt csak néhányat emelünk ki. A könyveken keresztül is jól érzékelhető az állani beavatkozása az egyházi oktatásba és nevelésbe. Az egyetemes papnevelő-intézetek hatása észrevehetően befolyásolta az egyházmegyei papságot, különösen annak fiatalabb nemzedékét. Ez a hatás a könyvállományon is jól lemérhető. A dogmatika terén a pesti egyetemes szeminárium tanárainak műve;n és a hivatalos tankönyveken kívül megtaláljuk a külföldi dogmatikus irodalom termékeit is, köztük szép számban francia szerzőket Ellenben ritkul a kat.-prot. polémiával foglalkozó művek száma A dogmatikus és apologetikus könyvanyag, szellemét tek: ntve, határozottan gall'kán-janzenista. de hiányoznak a felvilágosult racionálizmust árasztó munkák. Ennek nyomai viszont a filozófiai könyvkészletben fedezhetők fel. de ellensúlyozzák, sőt számban meghaladják a katolikus álláspontot védő művek. A modernebb német bölcselők közül Kant szélesebbkörű hatását