Századok – 1944

Ismertetések - Notter Antal-Emlékkönyve. Ism.: Varga Endre 117

JOG- ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET 119 római intézményeket sok tekintetben átvevő pápai curiában, majd ennek közvetítésével az impérium romjain keletkező új államokban s a középkori magyar királyi udvarban. A terminológia alakulását párhuzamosan mutatja be a magyar állam központi kormányzatának kifejlődésével: egyrészt a kir. kancellária ügyvitelének, másrészt az udvarban működő legmagasabb igazságszolgáltatási szerveknek (a kir. jelenlét, a kir. különleges jelenlét s a kir. személyes jelenlét bíróságainak) differenciálódásával. Móra Mihály: A házassági kereseti jog eredete és kialakulása. A rómaiaknál a házasság magánúton felbontható lévén, megszüntetésére irányuló bírói eljárás nem fejlődött ki. A házasság felfogásában a keresztyénség elterjedése hozott nagy változást, ami a későbbi császárkorban a római házasságjogra is bizonyos befolyást gyakorolt. A birodalom összeomlása után keletkező új államokban a germán házasságfogalom és házassági eljárás hozott új elemeket, melyeknek a kánonjog fejlődésébe való beilleszkedése nem maradt hatás nélkül. Az egyház szellemi hatalmának szétáradásával a középkor folyamán sikerült a házasság felbonthatatlanságának elvét általában elfogadtatnia s ezzel együtt a házassági ügyekre vonatkozó eljárás egyre inkább, majd kizárólag egyházi bíróságok jogkörébe vonatott, ami természetesen az egyházi házassági jog kialakulását vonta magával. M. végül a házassági kereseti jognak a klaszsz kus kánonjog szerinti, valamint az új Codexet (CIC) megelőző házasságjogi instrukciók idején volt egyházi szabályozását vizsgálja. Stolpa József: Adalékok a magyar királyi főkegyúri jog történetéhez. Werbőczi állítása szerint a magyar királyok egyházi beneficium-adományozási .joga a konstanci zsinaton kibocsátott bulla által is megerősíttetett. Ily bulla azonban sem annakidején, sem később nem került elő, így újabban annak létezését többen kétségbevonták, Werbőczi megállapításait fikciónak vagy félreértésnek minősítették. S. a konstanci zsinaton A reform körül lefolyt heves küzdelmeket ismertetve, bebizonyítja, hogy Werbőczi állításának igenis komoly alapja volt. Bár bulla valóban nem állíttatott ki, Zsigmond király és a zsinaton résztvevő bíborosi kollégium között 1417. szeptember 19-én ünnepélyes formájú okiratba foglalt megállapodás jött létre, melyben a bíborosok ígéretet tettek arra, hogy a király részéről igényelt jogok — köztük tehát a király által makacsul követelt, a főpapi székekre is kiterjedő egyetemes kegyúri jog — elismerését a megválasztandó pápánál kieszközlik. Bár nincs nyoma, hogy e megállapodást az új pápa megerősítette volna, mégis minthogy a zsinat utáni évszázadban a magyar királyok beneficium-adományozásait a Szentszék részéről a megadományozottaknak az illető stallumokra való kinevezése minden esetben követte, könnyen támadhatott az a félreértés, mintha a főkegyúri jog körül folyt korábbi vitákat a konstanci zsinaton kelt valamilyen végleges «rvényű döntés zárta volna le. Az eddigiekben ismertetett nagyobb jelentőségű történelmi tanulmányok mellett megemlítjük még Hegedűs Józsefnek „Aquinói Szt. Tamás jogbölcseletének szintetikus jellege" c„ Hofmeister Philippnek „Staatskirchenrechtliche Einflüsse auf die Ablegung der Ordensgelübde" c. és Leicht Pier Silverio-nak .La Riserva pontificia nella Nomina di Bertolde Arcivescovo di Kalocsa a Patriarca d'Aquileia" o. hasonló tartalmú dolgozatait, melyekkel itt a hivatkozott helyszűke miatt közelebbről nem foglalkozhatunk. Végül az egyébként modern tárgyakkal foglalkozó közlemények közül legalább címükben felsoroljuk azokat, melyek a legtöbb történeti vonatkozást, a vizsgált kérdések előzményeire tett legbehatóbb visszapillantást tartalmazzák, ú. m. Beresztóczy Miklós: A Hercegprímási Főszentszék; Bánk József: A címzetes apátok és prépostok újabb jogi helyzete Magyarországon; Szentpéteri Kun Béla: A református presbiter; Melichár Kálmán: Az egyházi és katonai fegyelemnek külső vonatkozásai; Tóth György: Az unitárius egyház zsinattartási joga; Kérészy holtán: Üjabb egyházrendezési feladatok Magyarországon és Prodán János: Az államfő legfelsőbb felügyeleti joga a magyarországi autokefális görögkeleti egyházban. E két legutóbbi dolgozat a görögkeleti egyházak magyarországi jogi helyzetének történeti alakulására értékes és ma nagy gyakorlati jelentőséggel bíró adatokat tartalmaz. VARGA ENDRE.