Századok – 1944
Ismertetések - Notter Antal-Emlékkönyve. Ism.: Varga Endre 117
118 JOG- ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET -az uralkodót kérte fel az egyházi személyek állandó helyének kijelölésére, melynél szerinte az egyházak alapításának korát, praerogativáit stb. is figyelembe kell venni. III. Károly a rendezést valóban saját kezébe vette, de a püspökök ülésrendjének meghatározásánál kizárólag a senium szempontját jelölte meg irányadónak. Eichmann, Eduard: Zur Symbolik der Herrscherkrone im Mittelalter. E. a koronázási jelvények középkori jelentését, a birodalomról s az uralkodóról alkotott egykorú felfogást a koronázás rendjére vonatkozó egyházi utasítások, jelvény-átadási formulák s a fennmaradt „királytükrök" alapján vizsgálja. A hatalmi jelvényekben rejlő szimbolika forrás-motívumait és idők folyamán történt változásait igyekezik rekonstruálni a Karoling-korig visszanyúlva, a német és longobárd királyi-, úgyszintén a római szent birodalmi (német-római) császári koronával kapcsolatban. Behatóan foglalkozik a Nürnbergben őrzött császár-koronával s annak formájából és díszítéseiből a fentiekre nézve finom következtetéseket von le. Forchielli, Giuseppe: Il collegio ungaro-illirico di Bologna. Szondy Pál zágrábi prépost, c. resinoi püspök 1537-ben a Bolognában tanuló magyar és horvát ifjúság számára kollégiumot alapított. A zágrábi káptalan gondozására hagyott intézmény egyre izmosodott. 16íK)-ben az épület kibővítése vált szükségessé. A kollégium harmadfélszázados fennállás után 1782-ben szűnt meg II. József rendelkezése következtében. Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény •összefüggései. E hatalmas, több mint 300 oldalas tanulmány levezeti azokat a körülményeket, melyek a nemzetközi jog megszületését előkészítették s felvázolja az utat, amin keresztül a „jus gentium" először jelentkező embrionális alakjából az újkor fordulójára határozott körvonalakkal kiformálódott. Majd azt a meggyorsult fejlődést mutatja be, ahogyan az újkor elején, néhány emberöltő alatt, a nemzetközi életnek ez új, finoman szőtt s részben már akkor teljesen rendezett, sajátságos szövevénye kibontakozott. Ismerteti az úttörőket, akik a modern jelentésű „jus gentium" alapjait megvetették, akik tehát Hugo Grotiusnak, a nemzetközi jog első formába öntőjének előfutárai s egyben forrásai voltak. Közöttük a korábbiak, spanyol skolasztikus teologusok, a kánonjogtól nyertek erős impulzust, melyből az új disciplina első jogi tételeit is kölcsönözte. A későbbiek, XVI—XVII. századi humanisták viszont az alapvetésnél római jogi analógiákból merítettek igen sokat, s így magánjogi elemeket asszimiláltak. G. különösen az előbbivel, a spanyol nemzetközi jogi iskolával foglalkozik részletesen, melynek kiemelkedőbb tagjait egyenkénl mutatja be. [Gajzágó munkája 1942-ben lényegesen kibővítve könyvalakban is megjelent (433 1.).] Galla Ferenc: Simándi Istoán iml. erdélyi püspök p<ípai kinevezésének ügye. A már a középkor folyamán kialakult magyar jogi felfogás szerint a püspökök kinevezésének joga, főkegyúri jogánál fogva, a királyt illette meg. A római kúria azonban e jogot elismerni vonakodott, annak ismételten ellene szegült, s a kinevezést megerősítő bulla kiállítását megtagadta. Ez történt Simándi esetében is, ki a személye körül két évtizeden át folyó huza-vona dacára a megerősítést meg nem kaphatván, sírba szállt a nélkül, hogv püspöki működését valaha megkezdhette volna. Illés József: A nova donatio (új adomány) jogi természete. Az új adomány célja a meglevő birtokjog nagyobb biztosítása a Szent Koronával szemben. Az adománykérő tehát magát s örököseit a Szent Koronának esetleg támasztható igényeivel szemben akarta megvédelmezni, illetőleg az ellen, hogy bírt jószágát valaki más a királytól felkérje. Az új-adománylevél oly feltétel mellett bocsáttatott ki, hogy a felkérő vagy elődei az illető birtokjognak valóságos és békességes 'birtokában voltak, ellenkező esetben az adomány erejét vesztette. A nova donatio intézményének gyökerei még az Árpádok idejére, a XIII. századba nyúlnak vissza, a vonatkozó terminológia a XIV. század elején alakult ki. Kumorovitz L. Bernát: Audientia, praesentia. K. e kifejezések jelentésével foglalkozik a római császárság fejlett jogszolgáltatási rendszerében, a
