Századok – 1944
Ismertetések - Notter Antal-Emlékkönyve. Ism.: Varga Endre 117
JOG- Йв EGYHÁZTÖRTÉNET 117 NOTTER ANTAL EMLÉKKÖNYV. DOLGOZATOK AZ EGYHÁZI JOGBÓL ÉS A VELE KAPCSOLATOS JOGTERÜLETEKRŐL. Szcrk. Angyal Pál, Baranyay Jusztin és Móra Mihály. Budapest 1941, Szent István-Társulat, 1167 1., 3 kép. 8°. Notter, az egyházjog és római jog kiváló munkása, a budapesti egyetem egyházjog tanára hetvenedik születésnapja alkalmából pályatársai, barátai és tanítványai — jogászok, történészek, előkelő közhivatalnokok — hatalrras kötettel állítottak emléket az ünnepelt tevékeny és eredményekben gazdag életének A kiadvány 36 belföldi és 8 külföldi (német és olasz) szerzőtil összesen 44 rövidebb-hosszabb értekezést tartalmaz, általában az egyházjog s a vele kapcsolatos tudományszakok köréből. A legtöbb értekezés az egyházi és világi jog egymásra gyakorolt befolvását tükrözi vissza: azt a hatást, melyet a kánonjog a hazai és nemzetközi jogfejlődésre kétségtelenül mindenkor érvényesített s egyben azt a kölcsönhatást, melyei egyházi jogunk, a természetéből következő lehetőségek között, a magyar jogfelfogáshoz viszont hozzáidomulni törekedett. Az igen változatos tárgyú közleményekből álló kötetnek ez ad még;s bizonyos belső összefüggést, mintegy átfogó keretet s ugvanez biztosítja a kiadványnak az alkalmi jellegen tú menő jelentőségét. A nagyszámú dolgozat között még azok is, melyek egyetemes egyházjogi, illetőleg e körhöz kapcsolódó más aktuális kérdésekkel vagy egyéb modern jogi problémákkal fogla'koznak szintén igen gynkran tartalmaznak különféle történeti vonatkozásokat, számos tanulmánv pedig kifejezetten történelmi tárgvú. Sajnos, helyszűke miatt itt csak az utóbb'akkal foglalkozhatunk, így a kötet gazdag és széles kört felölelő tartalmából az a'ábbi dolgozatokat emeljük ki. fíoér Miklós: Az Una m Sanctam bulla a: Egyház és ál am viszonyáról. VIII. Bonifác 1302. évi említett bullájanak érte'irezése körül éles viták folynak. B. felfogása szerint a hulla dogmatikus jellegű, alap intenciója azonban a végső meghatározásban nem jutott kellőképen kifejezésre, így az egvház és állam viszonyának kérdésében hitbeli döntést nem tartalmaz. Egyébként a szöveg a vi'ági hatalommal szemben a később . potestas directa" kifejezéssel megjelölt szélsőséges egyházi felfogást tükrözi vissza, mrly tehát akkor formálódott ki a kurialista doktorok tollán, mikor a pápák világi hatalmának többé fel nem tartóztatható hanyatlása megindult. Degré Alajos: A magyarországi szentszékek gyakorlata a proie: tánsok köteléki pereiben 1786 ig. A XVI. s :ázad második felében az újjászervezett katolikus egyház a protestánsok háza ssági pereit is a szentszékek hatáskörébe igyekezett vonn! ami ellen reformátv iok, evangélikusok egyaránt minden erővel védekeztek A nemzeti felkelések korának országgyűlésein s a béketraktákon többször szerepelt e protestáns v.Jlási sérelem, de k:e!égítő megolc'ás nem jött létre. A kérdést az 1647. évi XV tc. sem vitte előbbre, sőt annak bizonytalan fogalmazása újabb évszázados /iták forrása lett Az 1705. évi szécsénvi országgyűlés végzése, mely a protestánsokat a szentszékek joghatósága alól felmentette, csak rövid ideig maradt érvényben, utána a szentszéki bíráskodás úiból megindu't s azt az 1731. évi Carolina Resolutio végleg megerősítette. Utóbbi ugyan a protestánsok házassági pereiben saját jogelveiknek alkalnazását rendelte el, ezt azonban a szentszékek a gyakorlatban nem követték s protestánsok ügyeiben is a kánonjog szerint jártak el A méltánytalan állapotnak II. József 1786. évi házassági pátense vetett véget, mely a protestánsok házassági pereit a polgári bíróságok hatáskörébe utalta át. Eckhart Ferenc: A praece'ent a kérdése a magyar rendi országgyűlésen. A főpapok ülésrendjét az országgyűléseken évszázadokon át sem törvény, sem királyi rendelet nem szabályozta, ezért az elsőbbség körül csaknem minden országgyűlésen merültek fel nézeteltérések. Az 1708 országgyűlés alkalmából, hasonló vitával kapcsolatban összehívott főpapi értekezlet úgy döntött, hogy a praeeedent a a senium alapján határozandó meg. E megállapodás azonban az egri püspök javára csakhamar megtöretett, ami az érdekeltek körében általános tiltakozást vont maga után. A beérkező panaszokra III. Károly 1722-ben utasította a hercegprímást, hogy az ülésrend ügyét újabb döntésre készítse elő. A prímás több egyházi és világi szakember véleményének meghallgatása után
