Századok – 1944

Ismertetések - Hanzó Lajos: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Ism.: Bónis György 116

11(3 JOG- ÉS ALKOTMÁNYTÖRTÉNET megtudjuk, hogy 1200—1350 közt 120 városnál és 1200 falunál több település történt s ezek mind német jogot használtak. Lengyelország ismertetésekor szerzőnek nehéz feladata volt a különféle, gyakran kéiesedett ellentétek közt a középutat megtalálni. Megállapítja, hogy a település képe azonos a sziléziaival, hogy a nemzetiségi ellentét korai és hogy az elnémetesedés csak a nyugati részeken történt. A német jogon kívül a kánonjog, az örmény-, lengyel-, kisorosz-, oláh- és zsidójog érvényesült, a magdeburgi jog pedig Ilalicson át Bukovináig terjedt. Litvániában Wilna, Breszt'.itovszk, Kovno és tirodno nyer mb. vagy német jogot. A német lovagrend területén tiszta német városok keletkeznek, így egységes jogi területet alkottak. Lübeck joga nem annyira kiterjedt, mint az előző. A város keletkezését a Schauenburgi hercegek mozdították elő telepítéseikkel; hivatása a tengeri kereskedelem irányítása. 1150—1250 közt alakulnak a legfontosabb helyek a Keleti-tenger mentén, mert a Novgorodba vezető utat tervszerű városalapítással övezték Lübeck joga elé?gé független más jogtól; gyökere az északi szász jog; Holstein legtöbb városának fellebbezési helye. i A balti államokban a telepítést az egyház kezdeményezte. Riga még a lengyel és az orosz uralom alatt is német jogát biztosítja; Estlandban Reval és Narva Lübeck jogát fogadja el. Novgorod a Néva, Fekete-tenger és Konstantinápoly útvonalán nagyfontosságú kereskedelmi központtá lett. Szerző alapos tudományos felkészültséggel, az idézett oklevelek hitelességének el'enőrzésével végezte munkáját. Müve a városi jogtörténetnek kimagasló terméke. Sajnálatos, hogy a jogcsaládokról táblázatos kimutatás nincsen. Hiányát szerző is érzi, de mellőzését némely városjognak kétes származásával, majd más városjog átvételével okadatolja. A tárgyalt kérdések szövevényes volta okozza, hogy szerző ismétlésekbe kénytelen bocsátkozni. Tekintélyes szakirodalom és kitűnő névmutató rekeszti be a művet. RELKOVIÓ NÉDA HANZÓ LAJOS: AZ ERDÉLYI SZÁSZ ÖNKORMÁNYZAT KIALAKULÁSA. Szeged 1941, Ablaka ny.. 86 1. 8°. — (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből. 1. sz.) Az erdélyi szászok évszázados hagyománya a hazájuk múltjával való foglalkozás. A szász tudományosság nemcsak nagymultú folyóiratokat, hanem terjedelmük és alaposságuk fo'ytán kiemelkedő részlettanulmányokat is hozott létre, melyek alkotmányuk történetét számos részletében tisztázzák. A magyarságnak, mely ezzel a szorgalmas és öntudatos néppel hétszáz éve együtt él és a jövőben is együtt akar dolgozni, elsőrangú érdeke a szász jogfejlőelés megismerése. De ha ilyen tárgyak felé fo.rdul. legalább arra a fokra kell eljutnia, melyen a szász alkotmánytörténet ma áll. Ezt nem mondhatjuk el H. tanulmányáról. Módszertanilag helyeselnünk kell, hogy minden kérdése megoldásáért egyenesen az oklevelekhez fordul, de azt már nem. hogy a könyve végén is felsorolt bőséges irodalmat nemlétezőnek tekinti. Csak az első oldalakon találjuk meg a kérdés irodalmi feldolgozásainak idézését. Azontúl a szerző úgy jár el, mintha minden problémát neki kellene újonnan megoldania. S ha még megoldaná, vagy legalább is áttekintené a kérdéseket! Munkájának olvasása azonban csak növeli azt a zavart, amelyet némely nagyterjedelmű erdélyi alkotmánytörténet támaszt. Példának c?ak a királybírákról és a gerébekről szóló fejezeteket említjük. A szász társadalomról szóló részben foglalnak helyet, s mindvég g keverik a jogi és társadalmi fogalmakat. A szebeni királybíró „szebeni gráf", a gerébek hol társadalmi osztály, hol méltóság viselői; megválasztásukról és hatáskörükről külön fejezet szól. Általában nehéz kivenni a tárgyalásból, hogy milyen következtetésre jut a szerző. A fülüktől-farkuktól megfosztott latin idézetek s a magyar szöveget zavaró, ötletszerűen beszúrt latin ' zavak nem válnak előnyére az értekezésnek. A nyomda munkája kritikán aluli. BÓNIS GYÖRGY (Kolozsvá