Századok – 1943

Ismertetések - Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. Ism.: Miskolczy Gyula 514

4Sfi ISMERTETÉSEK nagyon részletes ismertetése magyarázza, hogy mit jelentett a „bécsi barokk világ személykultuszában felnőtt és egy aulikus apa hiperlojális világnézete szerint novolődött Széchenyi számára az arisztokrata ellenzékiség addig nem tapasztalt élménye", mely igazolását adta annak, hogy nem a lojalitás és az engedelmesség az egyetlen erény, hiszen, íme, a kritikai állásfoglalásnak is lehetnek erkölcsi alapjai. Olvasmányainak alapos átnézése után P. arra a megállapításra jut, hogy — amit az eddigi Széchenyi-irodalom nem emelt ki eléggé — William Gell hatása döntő volt reá. Ez az angol klasszikus, humanista alapokat adott Széchenyinek s elterelte mintegy öt évre a praktikusreális útról. Az „autodidakta katona" utazásai után jön a „nagy metamorfózis". Rádöbben arra, hogy magyar s hogy ezt a közösséget vállalnia kell, „mert ez még mindig jobb, mintha stájer vagy olasz lenne". Kihámozza Széchenyi nacionalizmusának építő tényezőit: faji adottságok, erkölcsi fejlődéséből adódó konzekvenciák, romantikus kultúrélmények, külföldi, főként angol benyomások, a Selina-viszonyból fakadó magyarországi tartózkodás, a katonai mellőztetés és a Szent Szövetség utáni korhangulat. Esztétikai műveltségét a keleti utazás, etikai mélységeit pedig a szerelem -égetése biztosítja. (Crescence hatásáról nem olvasunk a könyvben.) Széchenyi „Sturm und Drang"-ja vezet el modarn közgazdasági szemléletéig, mely, párhuzamosan magyarságával, 1825 táján európai műveltségű embert teremtett, ki méltán sorakozott a Benthamok, John Stuartok, Goethék és Macaulayk mellé. A Hitel megjelenése jelzi Széchenyi kultúrájának kész épületét. P. könyve újszerű terméke a Széchenyi-irodalomnak. A tárgy* melyről ír, gondolatokban rendkívül gazdaggá és szerteágazóvá teszi a munkát. Az elég sűrűn előforduló 14—15 soros mondatok kissé elfárasztják az olvasót. Széchenyi munkáinál a Fontes soiozat nagyszerű bevezetésekkel ellátott kritikai kiadásait jobban használhatta volna a szerző a régi „Remekírók" helyett. FARKAS LÁSZLÓ. KOSÁRY DOMOKOS: KOSSUTH ÉS A VÉDEGYLET. A magyar nacionalizmus történetéhez. Budapest 1942, Athenaeum, 118 I. 8°. (Klny. a Magyar Történettudományi Intézet Évkönyvé-bői.) A szerző hasznos munkát végzett, mikor Vörös Antal gyakran kiaknázott gyűjteményéből nyert értékes adatokkal kiegészített e Kossuth hirlapi cikkeinek hiányos kiadását és a sovány irodalmat, hogy mindezek összetevésével újra rekonstruálja Kossuth gazdasági nézeteinek fejlődését. Az első liberális nemzedék felfogásából kiindulva megmagyarázza, miként tért át Kossuth a szabadkereskedelem hirdetéséről a védvám-rendszer pártolására, s ezt az egyéni fejlődést összefüggésbe hozza a magyar nacionalizmus gondolatkörének tágulásával, amely a gazdasági életet a nemzeti autarkia nélkülözhetetlen tényezői közzé sorozza. A gazdasági autarkia hirdetésének K. beható kutatásai szerint Kossuth volt a lelke, ő vezette a gyakorlati megvalósulás útjára az elvben kicsírázó mozgalmat. így az ő agitációja lehelt lelket a Védegyletbe is. A szerző legértékesebb megállapítása éppen a védegyleti mozgalom és a nemzeti gondolat kibontakozásának szintézisében áll. Jelentős adatokkal világítja meg К. a kor magyar politikai életének állásfoglalását a Védegylettel és az egész bonyolult vámkérdéssel szemben, részletesen ismerteti Deák és Wesselényi szkeptikus magatartását, a centralisták kompromisszumos felfogását ós Széchenyi követőinek konzervatívan elutasító viselkedését. Mind-