Századok – 1943
Ismertetések - Nyiresi Tichy Kálmán: A rozsnyói nemesség testületi szabályai 1846-ból. Ism.: Ila Bálint 515
ISMERTETÉSEK 515 megannyi értékes adat ez a magyar nacionalizmus gondolatvilágának kialakulásához, a részletkérdések tisztulásához. Megérdemli a tüzetes ismertetést a kor politikai élete is, főként a megyék önsegélyt hirdető működése testületi alapon a nemzeti élet egész területén. Egyszóval K. munkája igen jó kiindulópont ennek a nagyon összetett kérdésnek felfejtéséhez. Ha a későbbi kutatás az ő megállapításait összeveti majd egyéb, kívülről ható tényezőkkel, így az egykorú osztrák gazdaságpolitikai fejlődéssel, főkép a merkantilizmus és a szabadkereskedelmi irány harcával a vámpolitika és az iparpolitika terén, továbbá a német védvám-gondolat előretörésével és az osztrák hivatalos körök nagyobb gazdasági tér kiépítésére irányuló elgondolásával, akkor ez a kérdés értékes elemeket fog szolgáltatni a magyar nemzeti autarkia és a Közép-Európa-gondolat összefüggéseinek felismeréséhez. MISKOLCZY GYULA (Bécs) NYÍRESI-TICHY KÁLMÁN: A ROZSNYÓI NEMESSÉG TESTÜLETI SZABÁLYAI ÉS TAGNÉVSORA 1846-BÓL. [Kassa 1942, Wiko ny.] 10 1. 8°. — (K!ny. az Új Magyar Museumból.) A paraszti helységekben és városokban nagyobb számban élő nemesség különállásáról leginkább csak a XVI. sz.-tól kezdve találunk írott forrásokat. A jogszokásokat a mindennapi élet és a szükségszerűség termelte ki. A testületi és közösségi érzés azonban leghatékonyabban a XVII. sz. végén és a következő században jut kifejezésre, amikor az adózó nép ijesztő mértékű megfogyása s elszegényedése következtében az egyre nagyobb összegeket követelő porcióadóztatásba a nemeseket, különösen az egytelkeseket, armálistákat és a városi nemességet mind erősebben vonták be. Ekkor jelennek meg a városokban a választott nemesi direktorok, hogy a veszélybe jutott kiváltságokat védelmezzék. Testületileg lép fel egy-egy hely vagy város nemessége a megyével, sőt az udvarral szemben is, amelyet azzal vádol, hogy a parasztsággal többet törődik. Rozsnyón a nemesség testületi felzárkózása — úgy látszik — szintén a XVIII. sz. első felében következik be, ettől az időtől fogva maradtak meg a testület külön nemesi jegyzőkönyvei. Az 1746. évvel kezdődik az a protokollum, amelyből Ny.-T. kiragadja és teljes szövegében közli a városi nemesi testület 1846-ban kelt szabályait. A testület feje a főkormányzó, helyettese az alkormányzó, a jegyzőkönyveket a jegyző vezeti, aki egyben levéltáros, köteles a társulat iratait jó rendben megőrizni és azokból levéltárat szervezni, a pénz kezelése pedig a pénztáros feladata. Az egyes pontok nem is annyira a jogokat emlegetik és azok védelmét célozzák, hanem inkább az egész testület tekintélyét és méltóságát vannak hivatva előmozdítani. A szabályzat évében Rozsnyón lakott nemesek —- szintén közölt —- névsora mutatja, hogy milyen tekintélyes családok testületéről volt szó, tehát nem hallgatható el az a felfogás sem, hogy ez az előkelő és nyilván nem kis befolyású réteg —• a szabályoknak éppen 1848 vigiliáján történt írásbafoglalásával — különállását is kívánta hangsúlyozni. A szerző már több hasznos részletmunkát bocsátott a tudomány rendelkezésére: Pelsőc és Rozsnyó múltjáról írott komoly és szép értekezéseihez e mostani füzetecske méltán sorakozik. Kívánatos volna, hogy munkásságát tovább folytassa. Modern történettudományunkat nagyon érdekelnék a rozsnyói nemesség mindennapi élete, részvétele a város vezetésében, a polgársághoz való viszonya, vagyoni helyzete, foglalkozása és megélhetési forrásai, továbbá népi összetétele és hullámzása. Kutatásaink szerint a nemesi réteg igen tekintélyes része 33*
