Századok – 1943

Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78

SZOLNOK AGRÁRTÖltTÉNETE Л XIX. SZÁZADBAN 81 úrbéri szolgáltatások váltságát az urbariális cassa, a vár­megyei és hadi adót az adószedő cassa, az idegen puszták bérletét a puszták cassája. A lakosság évi adója attól függött,1 miképen alakult az egyes cassák évi mérlege. Különösen pedig a beneficiális cassától, mert az mindig felesleggel dolgozott, ezért felhasz­nálták a többi cassa segítésére. Igen érdekes indokolásai fordítják egy ízben adófizetésre a mészárszékek jövedelmének egy részét (3000 frtot):2 mivel a vágómarhákat a szandai pusztákon legeltették, méltányos, hogy a haszonból a közter­het viselő lakosok mindenike részesüljön. A városi tanács irányította általában az egész gazdálko­dást. Egészen 1848-ig a határ két fordulóra volt osztva, ame­lyikből az egyiket mindig őszivel vetették be, a másikat ugarnak hagyták. Az ugar nyolcadrészét azonban gyümöl­csöztették : tavasszal kukoricával vetették be. Az 1828-i regnicoláris összeírás megpróbálta felbecsülni Szolnok város gazdáinak termését s az átlagos árak alapján megállapítani a tiszta hasznot. Az ilyen becslések szokásosak voltak (van egy Szolnokról 1747-ből is), ezek pótolták a katasztert. Illetve pótolták volna, ha az ilyen egyszerű becsléssel megállapított tiszta haszon csakugyan fedte volna legalább is a megállapítás idején a valóságot. Az eljárás a következő volt: Az összeírok maguk mellé vettek a tanács tagjain kívül minden negyedből néhány lakost s a földek osztályozását ezekre az esküdtekre bízták. A talaj minősége szerint az esküdtek a föld egyötödét az első, kétötödét a második, kétötödét a harmadik osztályba sorozták. A talaj mindennemű és fajú magot a legjobb eredménnyel fogad be — mondja az összeírás. A trágyázás azonban nincs szokásban, mivel erdők hiányában a trágyát tüzelőnek használják. A legnehezebb rész ezután következett: a föld termésé­nek megbecslése. Az eredmény az volt, hogy egy pozsonyi 1 Szolnok város jegyzőkönyve 1824., 235.1.: ,,A város beneficiális cassájából az adószedő cassába 2000 frt általadatni rendeltetik, ennek lehúzása után lesz a lakosokra kivetendő summa 11.514 frt 37 kr." —• Uo. 1826: 371. 1.: ,,A szandai és varsányi szántóföldek utáni árenda, nehogy a város lakosai a nagy árenda fizetéssel megterheltessenek, a beneficiális cassából segedelemül 3500 frt a földek árendája enyhí­tésére általtétetni rendeltetett. Minden lánc föld árendája 4 frt lesz." — Uo. 1823: 55. 1.: „Az urbarialis cassának megmaradt summája 4000 váltó frt-on felülhalad," ezért a lakosok felemelt taksáját leszállítja, így egésztelkes fizet évi 12 frt, y2 telkes 8, % telkes 4 frt-ot, házas­zsellér 2 frt-ot, házatlan 1 frt-ot. Mesteremberek: I. oszt. 8, II. o. 5 frt 20 kr, III. oszt. 2 frt 40 kr-t. 2 Szolnok jkve. 1824, 150. 1. Századok 1943. I—III. 6

Next

/
Thumbnails
Contents